Csillárom, haj
Évente kétszer, évadkezdéskor és az Operabál előtt engedik le a nézőtéri csillárt. Ne gondolja senki, hogy ez olyan egyszerű, csak meg kell nyomni egy gombot. Mindehhez a mai napig ugyanis kézi csörlőt használnak, ugyanazt, amelyet 125 évaddal ezelőtt beépítettek. Ez az épület egyetlen eredeti szerkezete. A dalszínház mesterembereivel álldogálunk a nézőtéri mennyezet fölötti csillárpadláson. Lakatot szednek le, védőbilincset oldanak fel. Egyikük strigulákat mutat: valaki a fordulatokat véste falba. Hogy a huszon-valahány rovátkából hogy jött ki a cirka 810 tekerés, arra nem jöttem rá. Ez persze nem egyetlen ember rekordja, a lefelé menethez elég pár erős kar, a húzáshoz - váltásban - azért elkél egy kisebb csoportnyi segítség.
A 124 évvel ezelőtt még Mainzban gyártott, gázzal működő, 30 mázsás bronz nagycsillár parádézott a nézők felett. (Az ára állítólag 12 ezer akkori forint volt.) A formatervet, arányait és díszítését Ybl Miklós tervezte. Tizenegy évvel később váltották le a lámpatesteket, építették ki az elektromos hálózatot, csavarták be a 220 fényforrást, rögzítették az új üvegburákat. Csak az 1980 és 1984 közötti rekonstrukciókor szedték szét teljesen a monstrumot. Akkor intettek búcsút a régi gázcsöveknek is, így a teljes súly nagyjából 9 mázsával csökkent - írja az Opera honlapján Czeiner László műszaki igazgató.
A mai leltár szerint 156 darab 40 wattos gömbizzó, 75 darab 75 wattos és nyolc 40 wattos normál égő világít a csillárból, a mennyezetre nyolc 500 wattos halogén szórja fényét. Mikor a lámpatest alja belóg a nézőtéri székek közé, a tetejét még létráról sem lehet elérni. Nem véletlen, hogy a felső foglalatok egy része szinte elérhetetlen, hiába lazultak meg. Tegnap óta nemcsak az összes égőt cserélik ki, hanem le is tisztogatják a bronztestet. Ehhez nem valami speciális eszközt használnak, hanem a háztartásokból ismert, szivárványszínű portalanító kefét.
- Ez a legszebb színházi díszlet - sóhajt a főügyelő, Döme István, és ebben láthatóan egyetért vele egy egész turistacsoport. Nem csak külföldieknek szól egyébként a bemutató. Azok a szerencsések is megcsodálhatják közelről a csillárt, akik a vasárnapi, örökség napi Opera-bejárásra bejutnak. A négyszázötven hely azonban pillanatok alatt betelt.
