Van miért maradni: a CineFest azon kevés hazai rendezvény egyike, amelyik nem csak a nevében fesztivál. Azaz vannak hús-vér emberek a programokon, akik a vetítést követően nem restek beszélgetni, egy-egy sör vagy valami egyéb ital mellett. Whiskymárka is akad ugyanis a szponzorok között, amely nem mulasztotta el hosszú csizmás, minibundás hoszteszeit üveggel a kezükben rászabadítani a fesztiválozókra.

- Idén már az ötödik fesztivált rendezzük meg, bár voltak korábbi előzményei is: az úgynevezett Fiatal Filmesek Találkozója. Ott vettük észre, hogy igenis van érdeklődés és igény egy ilyen jellegű rendezvényre. Így jött az ötlet, hogy nemcsak egy találkozót, hanem egy valódi nemzetközi fesztivált szervezünk meg. Nem akartunk persze a semmiből nagyrendezvényt létrehozni, bár erre Magyarországon nem is egy példa akad - mondja Bíró Tibor igazgató.

A mozis szakember szerint egy fiatal filmesnek igen nehéz dolga van, ha be akar jutni a "nagyok közé". Így egy olyan rendezvényben gondolkodtak, amely kifejezetten nekik szól. Már az első mustra alkalmával érkeztek nevezések Dél-Amerikából, Indiából is. És nem csak a filmek jöttek. Egy szingapúri rendező például egyszer csak megjelent Miskolcon a moziban, hogy "Hi! I'm from Singapur".

Az idei év legszembetűnőbb változása, hogy a nevezések mellett néhány erre érdemes filmet meg is hívtak a CineFestre, így a program igencsak megerősödött. Még a mindig szigorú kritikuszsűri elnöke, Báron György is mosolyogva jegyezte meg, hogy lesz miről beszélniük. A Mozinet szakírói pedig ásványvízzel felszerelkezve vetették be magukat a vetítőtermek vákuumába.

A magyar filmesek azonban nem ilyen elszántak. Bármenynyire "kegyes" is az időjárás a rendezvénnyel, a hétfői szakmai beszélgetésen roppant kevesen jelentek meg. Mármint az alkotók közül. Előadókból és érdeklődőkből viszont szerencsére összejött egy klubbeszélgetés. Látványosan jellemzi ez a hazai fiatal filmes szakma hozzáállását: a hétfői beszélgetés sorsa is igazolni látszik az a véleményt, miszerint a magyar rendezők elsősorban a filmjük elkészítésében érdekeltek, utóéletükkel már nem különösebben törődnek.

Ennek hátrányaira világított rá mindaz, amit Pölöskey István, az MTV szerkesztője és Nevelős Zoltán, a Duna TV filmvásárlója mondott: véleményük szerint az erőszakos és kitűnő érdekérvényesítésű producer és rendező munkái sokkal nagyobb eséllyel kerülnek képernyőre, mint a másokéi. Ám ez a réteg is inkább csak a szakma kisebb hányadát teszi ki. Annak ellenére, hogy a mozik átalakulása is egyre inkább kedvez a hazai, akár rétegműfajokban utazó alkotóknak. Nagy Jenő, a CineReal Kft. ügyvezetője szerint az artmozikban most kiépített e-mozi- rendszeren keresztül olyan dokumentum- és kisjátékfilmek is bemutatkozhatnak, amelyeknek már a tévékbe is esetleges a bekerülésük. Csurdi Gábor, a Budapest Film forgalmazási vezetője pedig a klasszikus disztribútorok szerepét emlegette fel: ők "fedezték" fel például Mundruczó Kornélt is. Vagy inkább a nézők?

Az eső becsalta a fesztiválra a miskolci közönséget Fot