Ha Román József Zeusz című monumentális összeállítását olvassuk bármely gyereknek, a mitológiai történetek már azelőtt nagy élvezetet okozhatnak neki, hogy Homérosz műveivel megismerkedne. S be kell vallanom, ha valamilyen műalkotásban számomra nem teljesen világos mitológiai utalást olvasok, ma is előveszem, hogy gyors választ kapjak kérdéseimre. A görög (és kisebb részben a római) mítoszok időrendi és személyi összefüggéseit megelevenítve sorolta elő, belefeledkezett a szépséges történetekbe. "Az istennők és Hermész megjelenésének napja óta Parisz egyre türelmetlenebbül gondolt Aphrodité szép ígéretére. A világ legszebb asszonya várta, s a királyfi napjait boldog álmodozással töltötte. Az ígért szerelem betöltötte lelkét, s elhatározta, szakít a szép nimfával." Ismeretterjesztő íróként minden lényegest belesűrített könyvébe, de közben arra biztatja olvasóit, hogy "a görög mitológiával kötött ismerkedés után ne mulasszák el Homérosz eposzainak olvasását". A könyvtárosból újságíróvá lett Román József az Élet és Tudomány kulturális rovatvezetője volt, majd a Képzőművészeti Alap kiadójában szerkesztette a gyönyörűséges albumokat. Az ókor szenvedélyes kutatója a festészetben nem a régmúlt mestereihez fordult, hanem a legújabb irányzatok nagy alkotóinak hívévé szegődött. Ahogy a mitológiai történetekkel az eposzok olvasásához próbált kedvet csinálni a képzőművészeti köteteinek célja is az volt, hogy minél több nézőt vegyen rá Matisse, Max Ernst, Bálint Endre, Miró, Magritte alkotásainak tanulmányozására. Könyvek és képek között töltött boldog élet ért most véget.

Román József