Mese kell a gyereknek. Meg a felnőttnek is kellene, ha nem hagyná nagyon elpimaszodni a magában felnövelt sznob zsarnokot, aki folyton magasabb és mélyebb, s főképp bonyodalmasabb és rejtélyesebb élvezetek hajhászására sarkallja. Zalán Tibor a görög mitológiában a legelemibb népmesét látja meg. Thészeusza a legszabályosabb mesehős, naiv és okos, ártatlan és ravasz, jóakaratú és könyörtelen. Tizenhat évesnek mondják, de inkább még gyerek, aki kicsit kelletlenül, de még inkább magabízón megy elrendelt útján, és minden ellenfelét legyőzi. Mindig megoldja az éppen útjába kerülő problémát. Ahol Plutarkhosz erkölcsi nagyságot fedez föl abban, hogy mintegy passzióból szabadítja meg a görög világot egy csomó zsarnoktól, ott Zalán meséjében egy élni akaró gyermek természetes önzését látjuk. Ellenfelei kivétel nélkül rondák, ostobák, együgyű bunkók. A sorstól rájuk mért gonosz szerep foglyai, ösztönös gyilkológépek. A szabad szellemű hős könnyedén fordítja ellenük saját gyilkolóeszközeiket, mechanizmusukat. Például szerepet cserél velük. A mechanizmus akkor is működik. Csak éppen Thészeusz nem működteti tovább. Felszámolja a mechanizmust. Ettől igazán hős a hős, és ettől mese a mese.

A Stúdió "K" első őszi bemutatójaképpen Rettentő görög vitéz címmel színre vitt mitológiai történet persze nem attól szórakoztató és tanulságos, amiben olyan, mint minden mese, hanem attól, ahogyan megformálják, előadják. Az író szellemesen záporozó rímekbe szedte az eseményeket. Nem dramatizál, hanem elbeszél és megjelenít. Közben derűsen ironizál, játékosan kötődik, egy pillanatra sem engedi elfelejteni a rettenthetetlen hősben megbújó éhes-nyűgös kisfiút. Németh Ilona és Bodor Kata egyszerű eszközökkel és beszédes külsejű bábokkal teremt fantáziát megmozgató mesevilágot. Humoruk van a tárgyaknak, néha önmagukban is, de a használattól mindenképpen. Fodor Tamás rendezését, a színészek működését többrétegű, némi kajánsággal ötvözött, de alapjában bájos játékosság hatja át. Nagypál Gábor, Hannus Zoltán, Nyakó Júlia, Homonnai Katalin, Lovas Dániel mindentudást sejtető álnaivitással mesél, hanggal pontosan jellemez, természetes beszédként mutatja föl a vers ritmusát, magabiztosan csattantja a szellemes összecsengéseket, de rutinosan nyeli el az itt-ott azért mégiscsak kínban született rímeket. A bábokat és a többi tárgyat meg nemcsak mozgatják, hanem önálló szereplőként játszanak is velük. Spilák Lajos a bejárat mellől különféle zene- és egyéb szerszámokkal precízen adja a hangkulisszát, kopogások, csattogások, zörgések, surrogások végtelen sokaságát képes előállítani.

A gyerekszínház jó esetben családi színház is. Rosszabb eset, amikor iskolai osztályok vonulnak ki túlbuzgó vagy éppen közömbös tanerők kíséretében. A Rettentő görög vitézt nézve bármely felnőtt is gyermekké lehet - legalább másfél órára.

Beszédes külsejű bábok mozgatják a fantáziát