Nincs kibúvó Ausztriában
Megtörtént, amit eddig csak mint lehetőséget emlegettek. Azon kevés osztrák, aki sem televízió-, sem rádiókészülékkel nem rendelkezik, számlát kapott az ORF díjbeszedő cégétől (GIS). Az indoklás: az illető internetes kapcsolata révén hozzájut az ORF online szolgáltatásához, így közvetve a műsor fogyasztójának számít. A kiindulási pont egyébként az, amit először a videó elterjedésekor fogalmaztak meg: egyáltalán nem elfogadható érv a díjfizetési kötelezettség alóli kibújáshoz, hogy az illető soha nem kapcsol az ORF műsoraira. A kábeltelevíziózás elterjedésekor felmelegített érvet egyebek között azzal utasítják el, hogy nem ellenőrizhető, ki milyen műsort néz, így azután a lehetőség önmagában is díjköteles. Ugyanez kiterjeszthető az online szolgáltatásra, amelynek révén az internet kapcsolattal rendelkező hozzájut a televíziós és rádiós programok egy részéhez is. A számítógépes vételi lehetőséget a hatóság azonban csak a magánszemélyek esetében fizettetné meg, a vállalati komputereket kivenné a kötelezettség alól. Mivel meglehetősen kevés az érintettek száma, egyelőre áttekinthető lenne, ki az, akinek nincs televízió- és rádió-előfizetése, ám van szerződése valamelyik internetes szolgáltatóval. Mégsem tűnik egyszerűnek a díjfizetési kötelezettség érvényesítése. A megoldási javaslatok között a legradiálisabb, hogy az ORF egyszerűen vegye ki az online szolgáltatásból a tévé- és rádióműsorok lejátszhatóságát. Ez ellen az előfizetési díjat fizető - többségben lévő - internetezők bizonyára tiltakoznának.
Ennél igazságosabb megoldás is kínálkozik. Az ORF műsorait csak azok nézhetnék a világhálón, akik regisztrálják magukat az oldalon. Az első bejelentkezéskor be kellene írni a rádió- és tévé-előfizetési szerződés számát, így csak a díjat fizetők jutnának az online tévézéshez és rádiózáshoz. Technikailag az eljárás könnyedén megvalósítható, s igazságos - igaz, nem szolgálja az előfizetésidíj-bevétel mindenáron történő növelését. Másrészt az ügy ezzel nincs lezárva: egyre több mobiltelefon képes a tévéadások vételére.
Az online szolgáltatás körül egyébként volt egy kis vihar: a televízió vezetősége némi bevételnövelési szándékkal kereskedelmi platform kialakítását tervezte. Az elképzelések között online vásárlás, aukciók, fizetős letöltések, párkereső fórum is szerepelt egészen addig, amíg a közszolgálati intézmény jogi osztálya megálljt nem parancsolt az ötletnek. Jogilag nem kivitelezhető - hangzott a sommás ítélet. Alexander Wrabetz igazgató most azt ígéri, hogy semmilyen formában, light verzióban sem vezetik be a díjköteles szolgáltatást.
Ha nem lesz több bevétel, takarékoskodni kell. A jelenleg 3700 fős létszám a nyugdíjazások révén eleve 7,5 százalékkal csökken - az intézményt elhagyók helyébe nem vesznek fel új munkatársakat. Egyéb ésszerűsítéseket is terveznek: 2009-ben 50 millió euró pluszra lenne szükség.
Az idén júliustól felemelt tévé- és rádiódíj tartományonként - az adótételek különbözősége miatt - eltér, 17,18 és 21,88 euró között van; az ORF-nek ebből egy előfizetőre számítva 13,19 euró marad. A központi költségvetés rádiódíjként 0,36 eurót, tévédíjként 1,16 eurót kap, a kulturális hozzájárulás 0,48 euróját 70:30 arányban osztják el a szövetség és a tartomány között. Bécsben a havi tarifa 21,88 euró - ehhez jön még a kábel-előfizetési díj, avagy az egyre jobban terjedő digitális vétel költsége.
