Új székházhoz elnök kell
A Magyar Televízió elnöki széke, Rudi Zoltán mandátumának márciusi lejártával üresedett meg. Azóta nem sikerült új elnököt választani az intézmény élére. A mostani pályázati procedúra október 14-vel zárul le. Addig vagy betöltik a tisztséget, vagy új pályázatot írnak ki, különben a kuratóriumi elnökség megbízatása megszűnik.
A 14 tagú kuratóriumi elnökség - hét MSZP-s, két SZDSZ-es, három fideszes, egy-egy KNDP-s és MDF-es - a törvény szerinti kétharmados többséggel - azaz tíz szavazattal - jelölhet elnököt a 21 civil delegálttal kiegészített nagykuratóriumnak, amelyé a végső választás joga. Ott a jelenlevők kétharmadának szavazatával lehet megválasztani az elnököt.
Legutóbb május végén kísérelt meg elnököt jelölni a kuratóriumi elnökség - ekkor egy szavazattal "csúszott le" az akkor kormánypárti színezetű kurátorok által támogatott Székely Ferenc - az MDF jelöltje nem vett részt a voksolásban.
Érdekes, hogy - a hazai médiairányítás folytonosan felemlegetett átpolitizáltsága ellenére is - fordulóról fordulóra egyre "kapósabb" lett a tévéelnöki poszt. A kezdeti három jelölt után a pályázati csomagot felvevő 17 személyből várhatóan 10-12 is benyújtja elképzeléseit a hétfői dátumig.
Legalábbis erre számít Czeglédi László, a kuratórium kormánypárti elnöke. A felhozatalban több "nagy név" is szerepel, köztük számos, hosszú televíziós múlttal bíró tévés szakember. Czeglédi szerint most már erkölcsi kötelességük a kurátoroknak a sikeres jelölés és választás. Meglátása szerint az első számú tévés vezető vállán szinte történelmi súlyú felelősség nyugszik majd: át kell vezetnie a köztévét a digitális korszakba, le kell vezényelnie a jövőre esedékes költözést az új székházba. Felvetésünkre, hogy a médiatörvény okán és az évről évre politikai alkukban (is) megszülető költségvetési támogatás okán a legjobb programot felvázoló elnök keze is kötve van, Czeglédi úgy reagált: be kell tartani a sorrendet. Az új elnöknek a modern gyártóbázis mellé egy a XXI. századhoz illeszkedő irányítási szervezetet kell majd kiépítenie, és minőségi változásokat kell elérnie a képernyőn is. Ezt követően lehet arról beszélni, hogy mindezt mennyiből lehet finanszírozni. Lát rá esélyt - egyben feladatot maga és kurátortársai számára -, hogy meggyőzzék a több évre előre tervezhető finanszírozás előnyeiről és szükségességéről a politikát és az Országgyűlést.
Több, vélelmezhetően pályázó személy is kevésbé optimistán nyilatkozott lapunknak: a nyugalmat, a kiszámíthatóságot hiányolják a közmédiumnál.
Baló György több évtizedes köztévés múlttal és sokéves vezetői-főszerkesztői gyakorlattal a háta mögött határozottan igennel válaszolt az indulását firtató kérdésünkre, és bár pályázata részleteiről a szabály szerint nem beszélhetett, a szerinte kívánatos köztelevízióról markáns képet vázolt. - Az MTV jövőjét az határozza meg, hogy mennyiben képes hozzájárulni a társadalmi párbeszédhez, képes-e agresszíven fejleszteni az online megjelenését, el tud-e jutni oda, hogy tévéfilmeket, sorozatokat, gyerekfikciót és dokumentumokat gyártson, rendeljen vagy finanszírozzon. Elengedhetetlen a nyitott, kíváncsi, széles látókörű műsorpolitika, és nem utolsósorban az átlátható, követhető és hozzáférhető gazdálkodás - szögezte le Baló, aki hozzátette: a jelenlegi médiatörvény mellett reménytelen politikailag független köztévét csinálni.
A legutóbbi választáson a Fidesz és a KDNP delegáltjai Havasi János pályázatát támogatták. Az MTV határon túli műsorainak szerkesztőségvezetője ismét indul az elnöki tisztségért. Pályázata egy nagyon tisztán közszolgálati televízióról szól. Kérdésünkre visszautasította, hogy a "Fidesz küldte volna" őt a jelöltségbe. - Nem kerestem politikai pártokat és párttámogatást - szögezte le.
A nagy esélyesek között tartják számon a hetvenes éveiben járó Szinetár Miklós rendezőt, tévés személyiséget, aki lapunknak annyit mondott: még nem döntötte el, beadja-e pályázatát, mérlegel.
Arról többféle találgatás is létezik, hogy ki lehet a befutó a lehetséges pályázók közül. Szabó László fideszes kurátor szerint Baló esélyeit ronthatja, hogy esetleg az MSZP nem szimpatizál vele, Szinetár Miklósét pedig az, hogy az SZDSZ számára lenne kevésbé elfogadható. Más vélemények szerint éppen Baló lehet az esélyes jelöltek közül a Fidesz számára "a legkisebb rossz".
Az is kérdéses, hogyan miféle "koalíciók" alakulnak ki a kuratóriumi elnökségben. Egyfelé szavaznak-e például az MSZP és az SZDSZ által jelölt kurátorok (az SZDSZ időközben ellenzékké változott), és mit tesz Csernus János, az MDF-et képviselő tag, aki májusban a mérleg nyelve szerepét töltötte be (a pályázók ismerete híján nem beszélt lapunknak várható szavazásáról). Balogh László, a kuratóriumi elnökség KDNP által jelölt tagja úgy látja: ezúttal is működni fog a "médiakoalíció" (az MSZP-SZDSZ együttműködése - A szerk.) a jelölés és a választás során. Balogh abban bízik, hogy ha "kemény pártembert akarnak állítani, az MDF-et nem egykönnyen lehet majd hozzá meggyőzni".
Kozák Márton, az SZDSZ színeit viselő kuratóriumi elnökségi tag azonban korainak tart bármely, személyekre vonatkozó találgatást. Így azt a felvetést sem erősítette meg, hogy az esélyesnek ítélt Baló és Szinetár között az MSZP és az SZDSZ "favoritja" ismét Székely Ferenc lehetne (ha indul).
Információink szerint tizenheten vásárolták meg a pályázathoz szükséges tudnivalókat tartalmazó anyagot. Ez szükséges a pályázáshoz, de nem jelenti azt, hogy mindannyian beadják a pályázatot. A régi pályázók (Hammer Ferenc, Rudi Zoltán, Szabó Stein Imre, Székely Ferenc) mellett jelentkezhet még többek között a jelenlegi alelnök, Medveczky Balázs, az m2 vezetője Kósa-Somogyi György, a tévé hírigazgatója, Kert Attila vagy Galambos "Lagzi" Lajos is. Friderikusz Sándor nyilatkozatban közölte, hogy nem vásárolt pályázati anyagot. Úgy tudjuk, megvette két ügyvédi iroda. Olyat még senki sem látott, hogy jogászok közössége vezesse a Magyar Televíziót.
