Időutazás egy kogg fedélzetén
Az őrjöngő tengeren néhány tengerész küzd az életéért. Abban reménykednek, hogy sikerül majd valahogy a Skanöri-félszigetet megkerülve a csendesebb höllvikeni öbölbe kormányozni a hajót, de a szél tolja, löki a magas oldalú, tölgyfából épült koggot a part homokzátonyai felé. Többen feszülnek a majd háromméteres kormányrúdnak, már úgy tűnik, sikerül a manőver, amikor hatalmas lökés rázkódtatja meg a majd harmincméteres monstrumot. Zátonyra futottak. A tizenöt méteres, derékvastagságú árboc recsegve-ropogva kiszakad ágyából, mindent törve-zúzva a hajótestre zuhan, és maga alá nyomva felborítja a hajót. Elvégeztetett.
A fotevikensi múzeum tengerrégészei ezekkel a drámai szavakkal számoltak be az 1390-ben történt tengerésztragédiáról, amikor 1992-ben rátaláltak az alig nyolcméteres mélységben örök álmát alvó kereskedelmi hajóra. A kogg annak a kereskedelmi flottának volt a tagja, amely 1389-ben 32 600 hordó heringet szállított Malmőből Lübeckbe. Ezeket a hajókat szerelték fel először a történelem során ágyúkkal, amelyeket több kőből készült ágyúgolyóval együtt szintén megtaláltak a régészek.
A hajótest megmaradt részeinek a kiemelése 1993-tól 2006-ig tartott, és egyidejűleg megépítették a tökéletes méret- és anyagazonos mását is.
A kogg ma Malmö belvárosi kikötőjének az ékessége, és élő múzeumként működik, azaz, ha jó a széljárás, akkor a "középkor felvonja vitorláit", és ötven múzeumlátogatóval a fedélzetén irányt vesz a nyílt tenger felé. Felejthetetlen élmény, valóságos időutazás. A tengerészek természetesen korhű ruhákban vannak, sőt még az általuk használt nyelv is a svéd középkort idézi.
Akinek nincs olyan szerencséje, hogy jó szélben érkezzen, az sem marad hoppon, hiszen minden látogató megnézhet mindent, felmehet a hajóra, ahol mindig tartózkodnak "középkori emberek", tengerészek, mesteremberek, cserfes asszonyok, még egy lompos korcs kutya is.
A hajó mellett, a parton remek kis skanzen épült, bemutatván a középkori mesterek műhelyeit, munkáit. Láthatjuk a szorgoskodó vargákat, a kötélverőt, a fazekast, a kotyvasztó szakácsnőt, szóba elegyedhetünk velük, szívesen és élvezetesen mesélnek. A hangulatos középkori étteremben remek korabeli ételeket, italokat kóstolhatunk, és hogy ne kézzel fogható emlék nélkül kelljen hazamenni, vásárolhat az ember gyönyörű, középkori módon gyártott agyagedényeket, sapkákat, kesztyűket, ingeket, sálakat.
