Lesz torony Fehérváron
Mint alig két hete lapunkban is írtuk, olyan szakemberek részéről érte bírálat a terv bizonyos részleteit, mint Marosi Ernő művészettörténész, vagy a templom romjainál folyt legutóbbi ásatások vezetője, Biczó Piroska. Főleg egy, a tervekben szereplő rekonstrukciórészlet, egy negyven méter magas toronyszerű épületelem ellen emeltek kifogást, mondván, hogy a templomról való konkrét ismeretek kevéske volta miatt az csupán fikció. S ez ráadásul hamarabb készülne el, mint az eredeti kőelemeket bemutató, új múzeumépület.
Ezeket a kritikai megjegyzéseket megtárgyalták a Nemzeti Emlékhely Közalapítvány tegnapi ülésén, s mint arról Demeter Zsófiától, a megyei múzeumi igazgatóság vezetőjétől és az alapítvány kuratóriumnak elnökétől értesültünk, az engedélyezett terv megvalósítása mellett döntöttek. A torony, amelyet egyébként a tervek "emlékjel"-ként határoznak meg, tehát mégis megépülhet. Igaz, a tervezőt, Szabó Zoltánt felkérték a részletek finomítására, mégpedig társtervezők, tanácsadók bevonásával. Így várhatóan módosítanak majd az vitatott objektum részletein, plasztikáján, s valószínűleg a magasságán is. Ez a "jel" egyébként nem a templom valamely hajdani tornya helyén áll majd, tehát nem azt kívánja rekonstruktív módon megjeleníteni, hanem inkább az egykori bazilika elképzelt oldalfalának mintegy metszetrészleteként jelenne meg, éppen Szent István király feltételezett sírjának vonalában, ily módon annak helyét is kiemelve.
A tervfinomításoknak akkorra kellene elkészülniük, amikor a város és az állam vezető tisztségviselői aláírják a Királyi séta Székesfehérváron című kiemelt projekt EU-s támogatásáról szóló szerződést, ami az ősz folyamán várható. E program része ugyanis a Nemzeti Emlékhely kialakítása, melynek a "jel"-en kívül az elnök asszony több részletét is fontosnak tartja kiemelni: például, hogy jobban kibontja majd a prépostág romjait, tehát átláthatóbb lesz általa a terület, továbbá, hogy az egész 1800 négyzetméternyi romkertet lefedik, s ezáltal az emlékek védetté válnak az időjárástól, másrészt pedig fölöttük használható városi tér keletkezik.