Laboratóriumba küldik a gyanús Munkácsyt
A kétségek miatt a nagyközönség elől mindvégig elzárt alkotás Brummer József egykori műkereskedőtől, a Párizsban hírnevet – később pedig New Yorkban vagyont – szerzett egykori szegedi fiatal szobrásztól adományként érkezett 1911-ben.
1911 őszén Tömörkény István, a Városi Múzeum és Somogyi könyvtár igazgató-könyvtárnoka jegyezte be a művet a leltárkönyvbe; azonban kétsége jeléül egy kérdőjelet tüntetett fel az alkotás hátulján.
A júniusban nagyszabású Munkácsy-kiállításra készülő szegedi múzeum részéről a kutatási programot Szabó Tamás főrestaurátor koordinálja. A kémiai- és fotótechnikai vizsgálatot Végvári Zsófia laborvezető irányításával a budapesti TONDO laboratórium szakemberei végzik.
A kutatás célja a földrajzi keletkezési hely, a létrehozási idő, valamint a festményen használt különböző pigmentek korának meghatározása. „A szín és festéstechnikai elemzések sok esetben alátámaszthatják, vagy kizárhatják a feltételezett alkotó szerzőségét” – véli Szabó Tamás főrestaurátor.
