A jog szempontjából teljesen mindegy, milyen műfaji besorolást alkalmazunk, és találó-e egy karikatúra vagy sem. Ha az önkényuralmi jelképekre vonatkozó rendelkezéseket nem számítjuk, a közlésekre, legyenek írottak, vagy más módon közöltek (és ebbe beletartozik a rajz is) egyetlen lényegi korlát vonatkozik: személyiségi jogot nem sérthetnek – írja Huszák Balázs, a Népszabadság jogtanácsosa a karikatúra jogi szempontjairól.

A rajzok, és különösen a karikatúrák esetében egyértelmű, hogy – ellentétben a fényképfelvételekkel – nem a valóságot ábrázolják. Így esetükben valótlan tény állítása, híresztelése, valós tények hamis színben való feltüntetése feltehetően nem valósulhat meg, karikatúrával a jog szempontjából szinte lehetetlen hazugságot közölni más személyről. A karikatúra a személyiségi jog szempontjából véleménynek minősül.

A vélemény kinyilvánításának alkotmányos alapjoga nem teljesen korlátozhatatlan. Személyiségi jogot a következőkben sérthet: nem lehet önkényes, indokolatlanul bántó, sértő, lealázó, avagy a véleménynyilvánítás alapvető (logikai) szabályaival ellentétes. A tűrési kötelezettség is eltérő aszerint, hogy az ábrázolt (és legalább szűk körben egyértelműen beazonosítható) személy közszereplő, közhatalmat gyakorló személy vagy sem.

A közölt (ábrázolt) vélemény megítélésénél figyelemmel kell lenni az ábrázolt személy magatartására is, főként ez alapján ítélhető meg, hogy a vélemény önkényes-e, indokolatlanul sértő-e. Mindezek csak arra az esetre vonatkoznak, amikor az átlagolvasó, az átlagos befogadó számára egyértelműen felismerhető, hogy karikatúrát lát. Sok múlhat a befogadó közegen. Például a fényképek felhasználásával készített internetes mémek a fiatalok és a gyakran internetezők számára egyértelműen nem a valóságot ábrázolják.

Ez nem biztos, hogy egyértelmű azok számára, akik az offline világban maradtak. Az új Ptk. hatálybalépésével a szakmailag vitatott közösségi személyiségi jogérvényesítés lehetősége is megnyílt, igaz, a törvény csak a felsorolt – magyar nemzet, más nemzet, etnikai, faji vagy vallási – közösségek tagjai számára nyitja meg a perindítás lehetőségét, ha nagy nyilvánosság előtt teszik meg a közösséget súlyosan sértő vagy indokolatlanul bántó közlést. A közösséghez tartozást a gyakorlatban még kipróbálatlan pertípusban nem kell igazolni, elég kijelenteni, hogy a felperes a közösség tagja.

Ha a közösséghez való tartozása személyisége lényeges vonásának minősül, úgy a közösség bármely tagja pert indíthat a közösséget sértő közlés miatt, és pernyertessége esetén sérelemdíjra is jogosult. Ilyen lehet akár egy Mohamed-ábrázolás is, amely a jelenleg uralkodó iszlám felfogás szerint már önmagában tiltott, tehát akár ki is merítheti a közösséget súlyosan sértő vagy indokolatlanul bántó közlés kritériumát Magyarországon.