„Ha minden a tervek szerint alakul, akkor már jövőre elkezdődhet az építkezés, 2012-ben pedig megnyílhat Siófokon az egykori kenyérgyárból és szódaüzemből kialakított, világszínvonalú építészeti értéket felmutató kulturális központ.” Így fogalmazott tavaly nyáron Juhász László ötletgazda, siófoki kultúramecénás. A vállalkozó mára sem vesztett sokat optimizmusából, pedig az elmúlt hónapokban lényegében „lefagyott” a kezdetben szokatlanul lendületesen előrevitt projekt. Egyre csak késik ugyanis az a kormányzati döntés, amely alapvetően befolyásolja a 4,4 milliárdos beruházás elindítását.

Pedig sokáig mesébe illően alakult a kenyérgyár és a szódaüzem sorsa. Juhász László – mint arról már többször írtunk – évekkel ezelőtt figyelt fel az üresen álló üzemekre, s elhatározta, hogy azokban valósítja meg régi álmát, létrehozza a siófoki kortárs képzőművészeti központot. Megvásárolta az épületeket, 2007-től pedig már kiállításokat is rendezett a kenyér sütési hőmérsékletére utalva 320 fokra elkeresztelt intézményben. Mindez ráadásul csak a kezdet volt: eltökélte, hogy az üzemeket teljesen felújítja, s az ország egyik legmodernebb kulturális intézményévé építi át. A megújuló komplexumba kiállítótermeket, művészeti, tudományos és oktatási célú helyiséget álmodott. Nem sokkal később partnerre lelt a városi önkormányzatban, majd nemzetközi tervpályázatot írtak ki. A 64 jelentkező közül Tarnóczky Tamás Attila győzött, aki megőrizné a kenyérgyár mai formáját, de a szódaüzemnél már látványos változtatásokat tervezett: négy, silóra, „szódásballonra” emlékeztető hengerrel egészítené ki az épületet.

Az üzemekbe már új életet leheltek, remek tervek készültek, és találtak uniós forrást is, amely fedezné az összesen 4,4 milliárd forintba kerülő fejlesztések költségeinek nagy részét. Sőt ami manapság különösen szokatlan, a városi önkormányzat vállalta az önrész előteremtését, a múlt év végén pedig 1,46 milliárd forintot már „félre is tettek” erre a célra. Mind­eközben kezdeményezték, hogy a beruházás kiemelt kormányzati projektként juthasson uniós támogatáshoz – ezen a ponton azonban megtört a lendület.
– Több hónapos várakozás után a napokban kaptunk értesítést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől arról, hogy várhatóan csak a harmadik negyedévben születhet döntés a projektről. Vagyis még mindig várnunk kell, de talán már nem sokat – mondta Juhász László, s nyomban hozzátette: – A beruházás alapos előkészítettsége, a rendelkezésre álló önrész és a kulturális központ közösségi, társadalmi hasznossága miatt bízunk abban, hogy végül elnyerjük a kormány támogatását.

A vállalkozó szerint, ha már a nyáron megszületne a számukra kedvező döntés, akkor az eredeti tervekhez képest legfeljebb néhány hónapot csúszna a beruházás. A döntés után szinte biztosan hozzájutnának az uniós támogatáshoz, néhány hónap alatt beszereznék az építési engedélyeket, kiválasztanák a kivitelezőket, s már a jövő év elején elkezdődhetne az építkezés, így 2012 végén megnyithatna az új kulturális központ. Juhász László arra a kérdésünkre, hogy mihez kezdenek akkor, ha a kormányzat nem adja áldását, azt felelte:

– Az elmúlt majd’ évtizednyi kenyérgyári munkánk jelzi eltökéltségünket, vagyis a központot mindenképp létrehozzuk. De az tény, hogy ha nincs kormányzati támogatás, akkor jóval nehezebb lesz forrást találni, így hosszú évekbe telhet, mire elkészülhet a komplexum.

Bár a kenyérgyárban most mindenki a 320 fok jövőjét meghatározó kormányzati döntésre vár, azért nem állt meg az élet az egykori üzemben. Ma Nyaraló művek címmel nyitnak kiállítást, amelyen kortárs művészek körülbelül 130 szobrát, fotóját, installációját mutatják be. Érdekességnek ígérkezik, hogy a tervek szerint több művész is a csarnokban alkot majd, így a látogatók bepillantást nyerhetnek például abba, miként alakul át néhány napozóágy vagy kerékpár műtárggyá. Emellett a kenyérgyár több helyiségében vetítéseket tartanak, egyebek mellett a NASA-tól kapott különleges tudományos-oktató filmeket tekinthetnek meg a látogatók. A 320 fokban gyermekfoglalkozások is lesznek a nyáron, amelyeken bemutatják a kicsiknek például azt, hogy miként készült a Kockásfülű nyúl című rajzfilm.

Juhász László, mecenas, Boda írása, Arcok, kenyérgyár, Siófok.