Festetics Mária grófnő, udvarhölgy naplójának Budán és Gödöllőn papírra vetett részletei. Fordította, szerkesztette és magyarázta Tolnayné Kiss Mária. Gödöllői kastély könyvek sorozat, Gödöllő. 3150 Ft.
„Igen! Még egyszer láttam Őt - a karosszékben ülve, míg egy kis asztalkán két gyertya világított! Szemeit felnyitva rám mosolygott! Halk szavaiból csak a >kis Mari<-t értettem meg. Ezúttal időm igen szűkre szabott volt, mivel 6 órakor egy nagy estebéden kellett részt vennem, és ezért már negyed 6-kor indulnom kellett. Alig tudtam elszakadni, hiszen valóban, akkor láttam utoljára" - írta naplójába Budán, 1876. január 29-én Festetics Mária grófnő, Erzsébet királyné udvarhölgye. Gyerekkora tanújától, Deák Ferenctől búcsúzott azon a délutánon, hogy aztán még az este egy kis céduláról értesüljön: a kiegyezés atyja, odaát Pesten, jobblétre szenderült.
Mindünk szerencséjére a grófnő passzionátus író volt, így sokkötetnyi naplóban, személyes levélben örökített meg mindent, ami a királyné oldalán vele történt. Ezekből a német nyelvű feljegyzésekből állította össze Tolnayné Kiss Mária a kötetet, amelyből a budai és gödöllői udvari élet számos érdekes apró részletét ismerheti meg a kíváncsi utókor. A fogadások és vacsorák végeérhetetlen sorát, a Bécsben elhagyatott, Budán viszont körülrajongott királyné mindennapjait, a politika rejtekútjait, és persze - valamennyire legalábbis - még az intelligens, művelt, úrnőjét híven szolgáló grófnő hosszú életét is.

Bogdan Suceava: A félhanggal emelt időből érkezett, Noran kiadó, Budapest, 2009. 327 old, 2499 Ft.
Nincs ember, akit ne ijesztene el a fenti cím. Mesterkélten körmönfont, megjegyezhetetlen. Pedig nem akármilyen regényt mulasztana el, aki emiatt lemondana a kötetről. A Michiganban matematikát tanító román író ugyanis a jellegzetes kelet-európai abszurdot keveri a finom bulgakovi fantasztikummal, miközben bemutatja, közelebb hozza a magyar olvasónak a földrésznyi távolságra fekvő Bukarestet. A kilencvenes években újjászülető, saját őrületébe burkolózó fővárost, „Nem szokványos könyv ez - mutatja be művét a magyar olvasóknak a '69-ben született román író - hiszen különös célt tűzött maga elé: komikus történet, melyen szerzője öt éven át gondolkodott és dolgozott, abban a reményben, hogy elmondja majd a lényeget azon társadalom életének egy történelmien fontos pillanatáról, amelybe ő maga beleszületett, és amelyben nevelkedett. Szerző abban bízik, hogy a magyar olvasó számára semmi nehézséget nem jelent majd a kitűzött cél azonosítása és megértése, nevezetesen: mindazon ideológiai természetű elfajulások és megbetegedések leírása és színrevitele, melyeket a román társadalomban a berlini fal leomlása felszínre lökött."

Sándor Iván: A várható ismeretlen, Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2009, 320 old, 2900 Ft.
Az esszéíró Sándor Ivánt aligha kell bemutatni az olvasóknak. Legújabb kötetében kisesszéket, megnyitóbeszédeket, laudációkat gyűjtött össze. Más esetében ezek talán jelentéktelen morzsák lennének, de az irodalmat kívülről és belülről ennyire jó ismerő szerzőnél ezek a morzsák, akárcsak a mesében, az irodalmi élet útvesztőiben segít eligazodni. Vagy másképpen: hazatalálni. Sándor Iván ugyanis akkor is az otthonosságról beszél, a megélt történelemről és irodalmi élményekről, amikor Nagy Imréről, Térey János és Papp András darabjáról, a Kazamatákról vagy Mészöly Miklós emlékéről beszél. Mindig az író szól hozzánk, a regényírás szünetében. Kikapcsolódva, fesztelenül. Az igazi esszé az angolszászok szerint beavató fecsegés, az irodalom könnyűsége: hozzászólás. A hosszú évek alatt leülepedett tudás elevenedik itt meg, olyan egyszerűen és közvetetten, ahogy a fény pászmája villan fel az üveglapon. Hamar múló tünemény, de a vakító világosságra hosszú ideig emlékezünk. A várható ismeretlen erről a misztikus, de könnyen kézbevehető, elsajátítható világosságról tudósít. Lapról, lapra. Egyre beljebb.

Camilla Lackberg: Jéghercegnő, Animus kiadó, Budapest, 2009. 272 old, 2490 Ft.
És hogy a krimit szeretők se maradjak olvasmány nélkül a héten, a gyönyörűséges svéd írónő sikerkönyvét ajánlom figyelmükbe. Lackberg hazájában négy éve elnyerte az Év Írója címet, első könyve pedig, a Jéghercegnő azonnal a bestseller-listák élére röpítette. Egy gyönyörű fiatal nő, akit a kádban találnak meg fölvágott csuklóval. Ám az öngyilkosságról, ahogy azt kell, csakhamar kiderül, hogy bűntény. Titkok, takaros házak, gyilkos légkör, szövevényes történet. A hét krimije!

4 könyv