A moderntől a posztmodernig: 1968 (Napvilág Kiadó, Budapest, 2009, 264. old, 2400 ft.)
'68 népszerűsége a negyvenedik évfordulón töretlennek látszik - ezt az újabb, immár sokadik tanulmánykötet is bizonyítja, melyből talán arra is választ kapunk, hogy a korábbi évfordulókon, miért övezte inkább hallgatás, smemint ünneplés. Holott ez az év volt a 20. század egyik - kulturális és politikai értelemben - legmozgalamasabb időszaka. A szövegeket többek között Földes György, Balázs Eszter, Konok Péter, Stőhr Lóránt és Kende Tamás jegyzi. "Az itt sorakozó hét tanulmány egyben a történet hét nézőpontja - mégis valamilyen szinten egészet képeznek, amennyiben újra és újra nekirugaszkodva járják körül az eseményeket, elemzik az összefüggéseket és az eddig kevésbé feltárt, de fontos részleteket. Reményeink szerint olyan utazásra hívjuk az olvasót, amely nem csupán elsődleges célunk teljesítéséhez, az egykori események és saját korunk, saját világunk jobb megértéséhez ad újabb szempontokat, de talán érdekes, időnként szórakoztató is lesz" - írják a szerkesztők a kötet előszavában.

Első HÍRes könyv (Political Capital és Privy Council Communications, Budapest, 2009, 437 old, 4200 ft.)
"Újságírók. Naponta találkozunk velük. Naponta kérdezik ügyfeleinket és minket. Most cseréltünk. Mi kérdezzük őket. Újságírók és a barátaink: vállalták a szerepcserét..." Az eredmény: 50 beszélgetés hazai újságíróval a médiáról, Magyarországról, s arról is, miért csökken, csökkent az újságírás prezstízse, miért került lejtmenetbe az írott sajtó és mit kezd vezető szerepével az elektronikus. Bulvár- és napilapok, politikai műsorok készítői vallanak hivatásukról. Górcső alá kerül a nők szerepe a médiában, a tudományos újságírás, az elburjánzó blogok hatásai, de a szerkesztők és kérdezők ki is tekintenek: elemzik a francia média állapotait is. A többszereplős beszélgetéseket egy-egy rövidebb cikk vezeti be, amely a vitaindító szerepét is betölti. Az újságírás, tájékoztatás kulcskérdései mellett természetesen aktuális témák is szóba kerülnek (Hospinvest, szélsőjobbaldali veszély stb.), közelebb hozva az olvasót a "hírcsinálás" kulisszatitkaihoz, s egy kicsit a világ megértéséhez is.

Berta Zsolt: Jancsiszög (Magyar Napló, Budapest, 2008, 453 old, 2730 ft.)
Berta Zsolt műve a Magyar Napló 2007-es regénypályázatán különdíjat érdemelt ki. A nagyívű, csapongó, az első regényekre általában jellemző fegyelmezetlenség ellenére a Jancsiszög sodra csakhamar elkapja az olvasót, s mesél szinte mindenről: a rendszerváltás koráról éppúgy, a hetvenes, nyolcvanas évekről éppúgy, mint Budapest ostromáról. Szinte mindenről, ami látószöge elé kerül: oldott, szlenges, közvetlen nyelven. Berta Zsolt volt már pincér, villanyszerelő, szakács, tégelymenedzser, számítógéppásztor, étteremtulajdonos, piadíler, muzsikus, most regényíróként lép elénk, s próbálja a felgyülemlett családi- és egyéb élettapasztalait egy könyvbe sűríteni. Néha ügyesen, néha ügyetlenül, ám kitartó elszántsággal. Olyan ez, mintha egy hosszú éveken át írt napló egyesülne egy mai bloggal és szülnének egy regényt. Kicsit torz, kicsit trendi, de tagadhatatlanul olvasmányos.

Elizabeth Moon: A sötét sebessége (Metropolis Média, Budapest, 2009, 303 old, 2670 ft.)
S hogy a lektűrkedvelőknek is meglegyen ez eheti adagjuk, íme az amerikai írónő Nebula-díjas (a sci-fi irodalom szakmai elismerése) regénye. Lou Arrendalét, a könyv autista főhősét munkaadója, egy nagyvállalat beutalja egy kísérleti kezelésre, melynek eredményeként normális élhetet élhet. Csakhogy több aggasztó kérdés is felmerül Louban: mit is jelent normálisnak lenni, valóban betegség volt-e korábbi állapota, vagy esetleg az emberi törzsfejlődés következő állomása? A könyvet a Virágot Algernonnal, a Forrest Gump vagy az Esőember történetével lehet párhuzamba állítani. Érthető, hiszen a Metropolis könyvek sorozata a sci-fivel tágabb értelemben érintkező, a szépirodalom felé kacsingató művek tárháza. Ez ez egyik nyitó darab.

Könyvajánló