Hogyan értse meg egy mai huszonéves, hogy valaki a szovjetellenes partizánok között harcol, aztán a szocreál egyik fő harcosa lesz, majd lerázza magáról Sztálint, a pártot, és a létező államszocialista barakk éles szemű kritikusává válik. Miként lehetett valakiből mindenféle befejezett tanulmányok nélkül világhírű filmalkotó? Hogyan vált K-Európa megtestesítőjévé a világban a most 88 éves korában meghalt író, filmrendező, forgatókönyvíró?

Konwicki az akkor Lengyelországhoz tartozó Wilno/Vilna/Vilnius közelében született, ott járt iskolába. Harcolt a Honi Hadseregben a németek, majd a szovjetek ellen. Később gyárépítésen dolgozott, és szocreál könyveket írt. Párttag is volt 1966-ig. Utána már soha nem lépett be sehová – a Szolidaritásba sem. A lengyel 56 után kezdett filmeket készíteni. Amatőr eszközökkel készített filmje, a Nyár utolsó napja nagydíjat kapott Velencében. Konwicki sokat írt, egy idő után már csak a nem-hivatalos kiadóknak.

Hosszú életre számított, mert a szükségállapot (1981. december 13.) után elterjedt, hogy agyonlőtték a varsói utcán, s Londonban szentmisét mondtak érte. Sok könyvét lefordították magyarra. Ideje elővenni, a legtöbb most is érvényes.