Nemrég írtunk Boros Martin Etikett avagy A tökéletes ember című darabjáról, amely a mindennapok ismerős kérdéseit boncolgatta kevés meggyőző erővel a Jurányiban. A köznapok közhelyeivel támadja a nézőt Pass Andrea is ugyanott. Csak egészen másképp. Mondhatni realisztikusan. Egy különös figura extravaganciája kiugrasztja a nyulat a bokorból. Az enyhén kóros elméjű, inkább csak labilis lelkű asszony, anya, feleség furcsaságai lakmuszpapírként hívják elő a házasság, a gyermeknevelés, egyáltalán az emberi kapcsolatok érzékeny pontjait.

Nagyon rendes, jó szándékú, ép erkölcsi érzékű emberek küzdenek a problémával, és okos gyerekek figyelik őket. Alapjában az ő szemszögükből látjuk a válságot, amelyet az asszony válságos lelkiállapota okoz. Színészi-rendezői bravúr, ahogyan felnőtt színészek, Kár­páti Pál, Kőszegi Mária, Tolnai Hella, a tíz év körüli gyerekeket megjelenítik. Nem gyerekeskednek, komolyan veszik a gyermeklelket, a gyermeki látásmódot, gondolkodást.

Sztarenki Dóráé a főszerep: ő játssza hibátlan azonosulással azt a tehetséges, érzékeny kislányt, akinek életét elsősorban keserítik anyja furcsaságai. Hajduk Károlynak alkatára szabták a lelkiismeretes, nehéz helyzetével, érzelmeivel, lelkiismeretével intellektuálisan is vívódó apa szerepét. Petrik Andrea a történetbe nőként is belekeveredő pedagógust sokrétűen jellemzi. Pető Kata a betegség különféle súlyú megnyilvánulásait éppoly magabiztos pontossággal ábrázolja, mint a világos perceiben a betegséggel küzdő asszony kínjait.

Az előadás végére mintha nyugvópontra jutna a család élete. De nem bíznék benne, hogy ott is marad. Csak abban vagyok biztos, hogy jó volt végignézni ezt a kis darab érzékenyen, de szellemes humorral is megjelenített életet.

Pass Andrea: Napraforgó
Jurányi Ház