A költészet napját 1964 óta minden év április 11-én tartják Magyarországon József Attila születésnapjára emlékezve. Az évforduló másnapján rendezett ünnepségen Verók István, Terézváros polgármestere emlékeztetett arra, hogy József Attila Liszt téri szobrát - Gyurcsek Ferenc alkotását - a magyar állam és a Terézváros állíttatta. A költőt számos emlék fűzi a kerülethez, a többi közt az egykor a Liszt Ferenc téren működő Japán Kávéház.

"József Attila antifasiszta volt, szocialista, demokrata" - jelentette ki a szocialista polgármester, aki a vasárnap lezajlott országgyűlési választásokra utalva felhívta a figyelmet arra, hogy "meg kell tartani ezeket az értékeket".
    A megemlékezésen Keres Emil színművész elszavalta a Thomas Mann üdvözlése című verset, majd a Sebő együttes adott műsort a költő megzenésített verseiből.
    Kertész Ákos Kossuth-díjas író beszédében hangsúlyozta: a költészet a legelidegeníthetetlenebb tulajdonunk. "Egyedül a miénk, mert szinte csak morzsákat tudunk idegen nyelven megmutatni belőle" - tette hozzá.
    Az író szerint "a magyar költészet csodája" egyrészt a magyar nyelv szokatlan hangzásának köszönhető, valamint annak, hogy a magyar költészet évszázadokig közéleti feladatokat is ellátott. "A magyar költészet sokkal közéletibb, mint más nyelvek költészete" - mondta. Petőfi, József Attila és Radnóti tragikusan korai halálára utalva emlékeztetett arra, hogy a magyar költők legjobbjai "gyakran kegyetlenül megfizettek hivatásukért, (...) meghívták a halált".
    Kertész Ákos ugyanakkor a "magyar költészet egyik szomorú napjának" nevezte a megemlékezést, kitérve arra, hogy Radnóti Miklós kilencvennyolc éves özvegyét, akit csonttörés miatt szállítottak április elején kórházba, tudomása szerint méltatlan körülmények között ápolják.