A Helsinki Monitor nevű emberi jogi szervezet görögországi részlege (GHM) egy bírósági beadványban követelte a múzeumtól, hogy állítsa vissza eredeti formájába a híres francia filmes művét. A Parthenón szobrainak elrablását bemutató rövid jelent az egyik bizonyítéka annak, hogy miként alakult át az ősi pogány templom kereszténységet hirdető bazilikává még az időszámításunk szerinti 4. században - mutatott rá a GHM.

A görög Mega televízióban megszólaló Gavras az egyházat okolta a cenzúráért. "Úgy gondolom, hogy szomorú és egyben elfogadhatatlan dolog Görögország, az Európai Unió egyik tagállama számára, hogy az állam fejet hajtson az egyház nyomása előtt" - mondta a görög származású filmrendező. "Az egyház mindig megtagadta a valóságot, hogy megvédhesse a saját dogmáit. Azt hittem, hogy Görögország már lerázta magáról az ilyenfajta kicsinyességeket" - tette hozzá.

Az athéni Akropoliszon álló, Athéné Parthenosznak emelt templom 2500 éves története során már számos szerencsétlen eseményt megélt, ám az antik szobrok elrablásának epizódja a kevésbé ismertek közé tartozik a görögök körében. A márványtemplomot súlyos károk érték a velenceiek 1687-es ostroma idején, és a hiányzó szobrok jelentős részét még a 19. század elején szállították el Londonba, az ismert brit diplomata, Lord Elgin utasítására.

Az Akropolisz múzeum visszautasította a cenzúrára vonatkozó vádakat és megjegyezte, hogy a kivágás célja "a félreértések elkerülése" volt, hiszen az athéni Parthenón templommá alakításának körülményei nem teljesen ismertek. A GHM beadványát decemberben bírálják el.