A Screen International nevű szaklap a világ legbefolyásosabb ítészeiből összeállított kritikus-zsűrije szerint Sant alkotása 0,6 pontot ér a négyből – ilyen alacsony osztályzatra nem emlékszünk az utóbbi tíz évből. Haynes viszont jelen pillanatban a legnagyobb favorit az Arany Pálmára a maga 3,5 pontos osztályzatával. Nem mellékesen a Nemes Jeles László rendezte Saul fia a második a sorban 2,8-es átlaggal. Tegyük hozzá: ez továbbra is szenzációs eredmény, mivel a mezőnyből már csak a kanadai Denis Villeneuve és talán az ázsiai művészek okozhatnak meglepetéseket.

Todd Haynes rendező(középen),Rooney Mara (balra) és Cate Blanchett (jobbra) Eric Gaillard / Reuters

Gus Van Sant nagy kedvenc Cannes-ban, már az ötödik filmjét hozta a franciaországi fesztiválra, az Elefánttal pedig 2003-ban Arany Pálmát kapott. Mivel a The Sea of Trees főszerepében az Oscar-díjas Matthew McConaughey-t és a kiváló japán színészt, Ken Watanabét láthatjuk, az előrejelzések szerint nyilván a szelekció egyik nagy slágerének számított – egészen az első sajtóvetítésig. A se füle, se farka történet vizuális kivitelezése olykor banális, máskor meg szappanoperai, így nem csoda, hogy kiváltotta az instant utálatot. Noha Sant filmjének a jogaival a Sony rendelkezik (egy napja ők vették meg a Saul fia jogait is az Egyesült Államokra), a cannes-i bukás könnyen a mű karrierjének a végét jelentheti.

Gus Van Sant rendező (jobbra), Matthew McConaughey (jobbról a második),Naomi Watts (balról a második) és Chris Sparling forgatókönyvíró (balra) Benoit Tessier / Reuters

Todd Haynes igazi nagymesternek számít, ha kicsit „más” emberek bemutatásáról, illetve kosztümös moziról van szó. A Carol Patricia Highsmith ötvenes években – álnéven – megjelent művének adaptációja, mely egy áruházi eladó (Rooney Mara) és egy gazdag családból való nő (Cate Blanchett) szerelméről szól. Haynes az „örök” témát forradalmian alakította mozgóképpé, megbízott a magyar származású elismert színpadi szerző, Phyllis Nagy zseniális forgatókönyvében.

Noha van a műben egy (hollywoodi mérce szerint) merész szexjelenet Blanchett és Mara között, a film 99 százalékban a szerelem lelki folyamatait mutatja be. Az ötvenes évek nem túl toleráns korában játszódó mű elegánsan tart tükröt mai társadalmunknak. Ahogy Cate Blanchett fogalmazta: 2015 van, baromira nem érdekes, hogy szexeltem-e nővel vagy sem. A Carol makulátlan műalkotás, ezzel mindenkinek együtt kell élnie. Nekünk is, ha végül Todd Haynes nyeri az Arany Pálmát.