Mo Yan a legnagyobbak közt
Mo Yan (Mo Jen) kínai írónak ítélte oda a 2012. évi irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia csütörtökön Stockholmban. Mo Yan Nobel-díja nem meglepetés, a kínai író a legfőbb várományosok között szerepelt.
A svéd királyi akadémiához tartozó Svéd Akadémia indoklása szerint Mo Yan egy sajátos műfaj, a "hallucinatorikus realizmus" révén ötvözi a meséket, a történelmet és a jelent. Az író egy olyan világot teremtett fantázia és valóság, a történelmi és társadalmi síkok keverékéből, amely komplexitásában Márquez és Faulkner munkáira emlékeztet – fűzte hozzá indoklásában a bizottság.
"Egyedülálló szerzői munkássággal van dolgunk" – mondta az SR svéd rádiónak Peter Englund, az akadémia titkára a bejelentést követően. Mint fogalmazott, Mo Yan egyedülálló bepillantást nyújt egy kivételes miliőbe. Az író stílusát sokan Franz Kafkáéhoz és Joseph Helleréhez hasonlítják, Englund szerint Mo "Faulkner, Dickens és Rabelais" egyvelege. Munkássága a régi kínai irodalomra épül, és a távol-keleti nép mesélő hagyományai is tovább élnek műveiben.
Mo Yan Kína egy olyan vidékének falusi életét festi meg műveiben, ahol más emberek idegenül érzik magukat. Az író azonban része ennek a világnak – emelte ki Englund. Mo Yan történeteit szülőfaluja, a kelet-kínai Kaomi (Gaomi) és az ott élő emberek ihlették, az író azonban manapság már Pekingben él.
1955-ben született, eredeti neve Kuan Mo-je (a Mo Yan azt jelenti: Ne szólj). Vidékről származik, családja megszenvedte a Nagy ugrás politikáját, beleértve az azzal járó éhínséget is. A nagy nélkülözés miatt előfordult, hogy fakérget és füvet evett a túlélésért. Az iskolát otthagyta, a kulturális forradalom idején pásztornak állt. Később a hadsereg művészeti és irodalmi intézetében tanult, majd Pekingben szerzett diplomát ezen a területen.
Később fiatalkora szenvedéseiből merített műveihez, amelyek többek közt a korrupcióval, a kínai társadalom dekadenciájával, a családtervezési politikával és a vidéki élettel foglalkoznak. Nyugaton az 1980-as évek végén ismerték meg a nevét, a Vörös cirokmező című könyvéből Csang Ji-mou (Zhang Yimou) forgatott a Berlinalén a legjobb alkotásnak járó Arany Medve-díjjal jutalmazott filmet.
Manapság ő az egyik leghíresebb kínai író, neve azonban többször is tiltólistára került a kommunista Kínában. Bírálói viszont épp azt róják fel neki, hogy túl közel áll a kommunista párthoz, hírnevével pedig igen óvatosan bánik, kínosan ügyelve arra, hogy ne keveredjen a másként gondolkodók oldalára.
"Az írók a lelkiismeretüknek írnak, a közönségnek, a lelküknek. Senki sem azért ír, hogy díjakat nyerjen" – mondta Mo Yan egy alkalommal a China Daily című lapnak adott interjúban.
