A támogatást a döntőbizottság június 6-i ülésén azzal a feltétellel szavazta meg, hogy a produkció 2013. július 31-ig benyújtja a filmalkotás végleges költségvetését és igazolja a teljes finanszírozást. „A teljes költségvetés 1,65 milliárd forint lesz és német-magyar koprodukcióban készül majd el a film. A magyar részvétel mintegy nyolcvan százalékos” - mondta lapunknak Angelusz Iván producer. A filmes hangsúlyozta: már most tisztázni szeretné, hogy nem kurzusfilmről van szó. A filmtervet ugyanis már négy éve érlelik. Angelusz még 2009-ben a Les Arcs filmfesztiválon „pitsingelte” (adta elő) először a filmtervet és korábban még a Magyar Mozgókép Közalapítvány is adott ki támogatási szándéknyilatkozatot.

Pálfi György

Később pályáztak a Magyar Nemzeti Filmalaphoz is, ahol egy másfél éves forgatókönyv-fejlesztési folyamaton is átesett a filmterv. A producer hozzátette: a korábbi finanszírozási rendszerben ez a mű nem jöhetett volna létre, mert ilyen mértékű állami támogatást szakmai szervezettől nem, csak miniszteri keretből lehetett kapni. Angelusz szerint most két nagy adósságot sikerül törleszteni. Egyrészt, hogy elkészülhet végre a magyar irodalom legnagyobb hősi mítoszának méltó mozgóképes feldolgozása, illetve, hogy Pálfi Gyögy a Hukkle és a Taxidermia után hosszú évekig nem kapott tisztességes költségvetést. „Fillérekből” készült művei, a Nem leszek a barátod és a Final Cut – Hölgyeim és uraim így is nagy nemzetközi sikereket ért el.

„A Toldi abszolút magyar film lesz: magyar történetből, kilencven százalékban magyar stáb készíti majd el” - teszi már hozzá Pálfi György, aki olyan epikus produkciót ígért, mely a Vasember és a hozzá hasonló kaliberű hollywoodi szuperprodukciókkal versenyez majd. Igazi középkori romantikus kalandfilm lesz, látványos csatajelenetekkel. Ehhez azt kell elérni, hogy a Toldi „nagyon jól nézzen ki”, ez pedig igenis sokba kerül. Mivel korabeli művet készítenek, minden kelléket, jelmezt és díszletet egyedi módon kell legyártani, például egy méretre gyártott páncél önmagában egy-két millió forintba kerül. Ahogy a rendező fogalmaz, a kilencszáz millió forintos állami támogatás és az 1,65 milliárd forintos büdzsé komoly összeg, mégis a töredéke annak, amit mondjuk a szintén korabeli, Budapesten forgó Herkules stábja költ el. Sok munkatársuk, akik ezen dolgoznak, csupán az ottani bér az ötödéért hasznosítják tudásukat a Toldi forgatásán.

Pálfi csak a mellékszerepekre válogat európai színészeket. Szavai szerint ezzel nincs is baj, Európában szeretik az eredeti nyelvű filmeket, a filmrajongók pedig tudnak olvasni. A rendezői koncepció kapcsán megtudtuk, hogy a Toldi annak ellenére, hogy szórakoztató lesz, alkotói szempontból szerzői gondolkodás szerint készül, azaz a filmnyelvi útkeresést és az innovációt sem spórolja meg. Magával a témaválasztással kapcsolatban a filmes elárulta: Arany János verses költeményének nem csak az ismert első részét adaptálják, hanem mindhárom részt, és arra az alapvető kérdésre keresik a választ, hogy mit jelent ma Magyarországon hősnek lenni.

A Magyar Nemzeti Filmalap páthuzamosan két Toldi-filmtervet is dédelgetett. A másik rendezője Káel Csaba lett volna, de azt a mintegy hatmillió forintba kerülő forgatókönyv-fejlesztés után végül jegelték.