Idén ünnepli alapításának kilencvenedik évfordulóját a kolozsvári Korunk című folyóirat, amelynek első száma 1926-ban jelent meg Dienes László szerkesztésében, akinek a szerkesztőtársa később Gaál Gábor lett. Mivel a lapban romániai és magyarországi szerzőkön kívül csehszlovákiai és jugoszláviai magyar alkotók is rendszeresen publikáltak, a Korunkat „négyországi folyóiratként” emlegették, amely olyan szerzők írásait közölte, mint Déry Tibor, Hatvany Lajos, Illyés Gyula, József Attila, Kassák Lajos, Kodolányi János, Lukács György, Molnár Erik, Remenyik Sándor, Tamási Áron vagy Veres Péter.

A Korunk működése a második világháborútól szünetelt, a lap tizenhat év kihagyás után, 1957-ben indult újra, s máig komoly szerepet játszik a magyar szellemi-irodalmi életben.

Az évforduló kapcsán Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk volt főszerkesztője, a Korunk Baráti Társaság elnöke érdeklődésünkre azt mondta: a kilencven év alkalmából rendezvénysorozat kezdődött Kolozsvárt, de Magyarországon is szerveznek programokat. A budapesti Titkosszolgálatok Történeti Levéltárában június 10-én, jövő pénteken 14 órától mutatnak be két, az ünnepi könyvhétre megjelentetett könyvet. Az egyik Poszler György: Az erdélyi magyarság száz évéről (Bizonytalan remények és tétova kételyek) című műve, a másik Kántor Lajos: Fehér kakas, vörösbor (avagy a nagy Házsongárd) című munkája, ez utóbbit a lapunkból is ismert Tettamanti Béla grafikusművész rajzai illusztrálják. 

A könyvbemutatón – amelynek házigazdája Gyarmati György, a Történeti Levéltár főigazgatója lesz – részt vesz Kántor Lajos és Tettamanti Béla, a szerzők közül pedig Markó Béla és Fábián Péter, a két könyvet Csapody Miklós mutatja be.

Poszler György művéről szólva Kántor Lajos elmondta: Poszlert élete utolsó két évében foglalkoztatta ifjúkori kolozsvári élményeinek, s az egész életét kitöltő Erdély-szeretetének, történetének a megírása. Ez a mű lett végül élete utolsó munkája, hiszen a tudós a kéziratot 2015. július 20-án küldte el a szerkesztőknek, és augusztus 13-án elhunyt.

Az évforduló további programjairól elmondta: a Petőfi Irodalmi Múzeumban szeptember 28-án tartják a „Szöveg és kép” című rendezvényüket, amelynek bevezető előadására Szűcs Györgyöt, a Nemzeti Galéria tudományos igazgatóját kérték föl.