Szántó T. Gábor író, a Szombat főszerkesztője az MTI kérdésére elmondta, hogy a szerkesztőség régóta gyűjti a Kafkáról szóló anyagokat, a beszélgetés időszerűségét pedig az adja, hogy vita bontakozott ki Izrael és Németország között a Kafka-hagyatékról.

Az író jó barátja, Max Brod, aki maga is egyéni hangú elbeszélő volt, sok kiadatlan és kiadott kéziratot vitt magával Csehország német megszállásakor, 1939-ben Palesztinába, Németország pedig azért ragaszkodik a hagyatékhoz, mert Kafka németül írt.

Max Brod azt akarta elérni, hogy a hagyaték maradjon Izraelben. 1968-ban meghalt és végrendeletében titkárnőjére, Esther Hofféra hagyta a Kafka-kéziratokat azzal, hogy majd adja át azokat az izraeli államnak. Meghalt az asszony is, két lányára szállt a hagyaték, ők nem akarják átadni azt az államnak, s most pereskednek, mert a jeruzsálemi Nemzeti Könyvtár bírósági eljárást kezdeményezett ellenük visszamenőleg is, anyjuk ugyanis törvénytelenül adta el külföldön A per kéziratát - írta Novák Attila Kafka mint nemzeti vagyon? című tanulmányában.

A folyóiratban először jelent meg magyarul Franz Kafka elmélkedése a jiddis nyelvről. 1912-ben Prágában szerepelt a lembergi jiddis színház Jichok Löwy varsói színész vezetésével és Kafka a színjáték előtt előadást tartott a jiddis nyelvről. Ezt a szöveget Max Brod felesége jegyezte le, s így került a külföldi Kafka-kiadásokba.

A Szombat két újrafordított szöveget is közöl Kafkától: az egyik A mi zsinagógánkban című novella, a másik a jiddis színházról szóló beszámolója és Löwy monológja, amelyet Kafka jegyzett le.

Olvasható és szó lesz a kedd esti beszélgetésen Kafka szerelmi levelezéséről, amelyet Felice Bauerrel folytatott, és a résztvevők megtárgyalják Franz Kafka identitásproblémáit, ugyanis az író prágai születésű, német anyanyelvű zsidó volt, de kiválóan beszélte a cseh nyelvet, mint hivatalának nyelvét s közben állandó konfliktusa volt autoriter apjával.