Az eseménynek külön jelentőséget ad, hogy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság által, a kulturális tárcával közösen elkészített jogszabály-tervezetben a mohácsi emlékhely is szerepel, a kilenc javasolt nemzeti emlékhely között. A kormány az őszi törvénykezési időszakban fogja tárgyalni a vonatkozó jogszabályt.

A koronát idézi

Mint korábban megírtuk, a mohácsi emlékpark – amely valójában a Duna-parti várossal szomszédos Sátorhely község határában található – 1976-ban nyílt meg. A Vadász György tervei alapján épült emlékhely jelképes alkotásokkal szól a mohácsi vészről és annak előzményeiről, következményeiről. A bejárat kapujának össze nem érő betoníve a magyarság széthúzását szimbolizálja. Az ív alatti, rettentő bronzkapu 28 ezer csont- és csigolyaszerű elemből applikálódott, ami a csata és a környékbeli települések 28 ezer áldozatának artisztikus mementója. Kissé beljebb egy kőrózsa alakú szökőkút a Mohács utáni ország három részre szakadásának és az önálló államát elvesztő magyarság könnyeinek megtestesítője. A csatában elesett hősöket 120, totemoszlopra és kopjafára hajazó sírjel idézi. A csata fővezére, Tomori Pál és a 20 évesen elesett uralkodó, II. Lajos király szobrot kapott, ahogy a mohácsi győző, Szulejmán is. A faragott jelek egy kör alakú sétányrendszer mentén állnak, az utak körkörössége, önmagába veszése az ország kiúttalanságáról, egyhelyben toporgásáról elmélkedik. A kör közepéhez közel leszúrt három kereszt pedig azt állítja, hogy Mohács volt a magyarság golgotája.

Az emlékhely jelképes gesztusrendszere tovább gazdagodik a kupolás fogadóépülettel, hisz az a magyar korona formáját hozza el a mohácsi sírkertbe. A 15 méter magas építmény négy szintjén kiállítások kapnak majd helyet. Ezek egyike a Mohácsnál bevetett fegyvereket mutatja be, a csatát egy animációs film eleveníti meg. A fogadóépületre és a sétányok, illetve a sírjelek megújítására 380 milliót fordítanak, a költségek 80 százalékát az unió állja.