Ki áshat?

Egy új törvényjavaslat szerint nem lesz a jövőben ásatási joga a jelenlegi legnagyobb régészeti feltárásokat végző állami cégnek, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatnak (KÖSZ). Ha a javaslatot a parlament elfogadja, akkor a jövőben régészeti feltárást csak a területileg illetékes megyei múzeumok - a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum -, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum, a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete végezhetnének. Ezzel tulajdonképpen visszaállna a 2007 előtti jogosultsági rend.

Az előterjesztő, L. Simon László író, a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke kérdésünkre világossá teszi, hogy nem régészeti, hanem szakpolitikai finanszírozási kérdésről van szó. Konkrétan a megyei múzeumok működési lehetőségeinek a visszaadásáról. Azokat ugyanis, mint mondja, erősen megnyirbálta az előző kormányzat, egyrészt a közművelődési normatíva lecsökkentésével, másrészt a bevételt hozó, nagyobb volumenű régészeti feltárások jogának elvételével. Ez utóbbit adnák vissza a megyei múzeumoknak a javasolt törvénymódosítással, amelyet mint képviselő egyénileg, egyeztetés nélkül is beterjeszthet, mondta. Nem avatatlanul tette azonban javaslatát. Számos szakmai fórumon ismerte meg az elmúlt években a probléma részleteit, és az előző ciklusban, mint a Fejér megyei közgyűlés kulturális bizottságának elnöke testközelből tapasztalta, milyen károkat okozott az elvonás.

L. Simon a KÖSZ sorsáról nem kívánt a kormány helyett nyilatkozni. Az ezzel kapcsolatos rendelet meghozatala az illetékes minisztert illeti. A törvényjavaslatot hétfőn még tárgyalja a kulturális és sajtóbizottság, és ha átmegy, napirendre kerülhet a parlamentben.

Sajtónyilatkozatokban korábban már felmerült a 2007 tavaszán rövid idő alatt létrehozott állami régész és örökségvédelmi cég lehetséges megszüntetése. Réthelyi Miklós miniszteri meghallgatásán is szóba került az intézmény működésének felülvizsgálata.

Az új törvényjavaslatról Bálint Csanád, az MTA Régészeti Bizottságának vezetője csak annyit mondott, elfogadhatatlan, hogy a törvényjavaslat beterjesztése előtt nem kérdezték meg az Akadémia bizottságát, a legfőbb régészeti testületet.

Virágos Gábor, a KÖSZ igazgatója úgy látja, az elmúlt három évben megfeszített munkával sikerült létrehozniuk egy olyan intézményt, amely ma már értéket képvisel. Több mint háromszáz munkatársat foglalkoztat, hatékonyan végzi a nagyberuházások előtti megelőző feltárásokat. Hatékonyabban, mint korábban a megyei múzeumok. Raktár- és kutatóbázisokat épített, az ásatásokról szóló publikációsorozatok kiadását kezdte el. Jelenleg is több mint 30 ásatásuk folyik, és még több leszerződött, határidőre elvégzendő munkájuk van. Nehéz volt ezt a struktúrát felépíteni, de most már működik. A törvényjavaslat azonban, ha átmegy, lehetetlenné teszi a működését. Annak szövegében az igazgató jogi ellentmondást is lát, és megjegyzi: néhány olyan intézménytől is elvenné a régészeti feltárás jogát, amelynek korábban volt ilyen, például a nagyobb városi múzeumoktól, a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól vagy akár a Mezőgazdasági Múzeumtól. Fontosnak látná az egyeztetést régészszakmai szervezetekkel.

Vándor László, a Megyei Múzeumok Szövetségének elnöke azt mondja, a KÖSZ létrehozása óta tiltakoztak a megyei múzeumok érdeksérelme ellen, és eddig nem találtak meghallgatásra. Úgy gondolja, e nehéz évek után is alkalmasak a KÖSZ által végzett régészeti feladatok ellátásra, bár az jó néhány régészüket átcsábította. Hozzáteszi: a módosított törvénnyel visszaáll a megyei múzeumok 150 évre visszamenő joga régészeti feltárások végzésére az illetékességi területükön.

Ásatásokat végeztek az M5-ös és az M3-as autópálya nyomvonalán is
Ásatásokat végeztek az M5-ös és az M3-as autópálya nyomvonalán is
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.