Az a kamarakiállítás-sorozat, amelyet Geskó Judit, az 1800 utáni gyűjtemény vezetője indított, azt bizonyítja, hogy akár egyetlen festmény is fontosabb kérdésekre mutathat rá, mint egy száz művet felvonultató kiállítás - emelte ki a csütörtöki megnyitón a Szépművészeti főigazgatója.

Baán László emlékeztetett: Keserü Ilona életművének egyik központi kérdése az, hogy mi a szín.

A cangiante a reneszánsz idejéből származó fogalom, azt a finom színváltást jelöli, amellyel elsősorban a drapériák, ruhák gyűrődéseit festették meg; a jelenség azonban elvezet addig a kérdésig is, hogy mi a szín - fejtette ki Baán László.

Kovács Anna Zsófia, a kiállítás társkurátora elmondta: a cangiante korai használatát Jacopo del Sellaio egy 1485-ös képén figyelhetik meg a látogatók. Egészen más stílusú a reneszánsz képpel párbeszédbe kezdő két Keserü Ilona-mű: a 2011-es Cangiante hangok és a néhány hete elkészült Hangtár című festmények.

Geskó Judit társkurátor hozzátette: Tandori Dezső rövid írásban foglalta össze Keserü Ilona színváltó munkáival kapcsolatos benyomásait; a látogató ennek kéziratával is találkozhat a december 14-ig nyitva tartó kabinetkiállításon.