Kerényi úr tájékoztatott az új kánonról! Megírom
Kerényi Imre interaktív TV-műsor segítségével választaná ki a kortárs irodalom azon műveit, amelyek lezárják majd a Nemzeti Könyvtár sorozatát, de már előtte bevonná a „jelentős baloldali gondolkodókat”, hogy „kiegyensúlyozott új kánon” születhessen. Előtte azonban Orbán, Kövér, Semjén és Tarlós könyvajánlói következnek.
„Nincs nagy tülekedés, de nem baj, így jól megértjük egymást” – konstatálta Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott a Nemzeti Könyvtárral kapcsolatos sajtótájékoztató felütéseként. Kerényi azért hívta össze a tudósítókat, hogy bejelentse, az első két évre tervezett 24 könyv sikeres megjelentetése, öt köztéri szobor felállítása és öt közterület ehhez kapcsolódó átnevezése után megkezdődik a Nemzeti Könyvtár publikációs tevékenységének „második hulláma”. A köztéri szobrok a könyvsorozat első részében is feltűnő Tormay Cecile-t, Esterházy Jánost, Bethlen Istvánt, Kós Károlyt és Bánffy Miklóst ábrázolják, akikben a koncepció szerint az a közös, hogy Trianon után segítettek talpra állítani Magyarországot.
A második hullám fontos újítása, számolt be Kerényi, hogy a következő 24 könyv mindegyikének bevezetésére „hivatalban lévő urakat” kértek fel a szerkesztők, Kerényi mellett Bencsik Gábor, a Demokrata című hetilap lapigazgatója, illetve a második körben az ezentúl csak a sorozat „Magyar Ünnep”-rovatában megjelenő antológiákat gondozó Szigethy Gábor helyére érkező Pozsgai Zsolt, a Dörner György-féle Új Színház tavaly októberben lemondott művészeti vezetője. Kerényi pontosan fogalmazott, ugyanis a magas hivatalban lévő ajánlók – 8 politikus, 8 intézményvezető, 8 fontos pozícióban lévő egyházi ember – között még mutatóban sem akad nő, a beválogatott szerzők közé is egyedül Szabó Magda fért be (az előző körben Tormay).
Az ajánló politikusok egyelőre kizárólag kormánypártiak, Kerényi ezt azzal indokolta, hogy „előbb létre kell valamit hozni, aztán lehet kinyitni”. Ezt a harmadik hullámban tervezi, amikor a „jelentős baloldali gondolkodókat” is felkéri majd tervei szerint előszóírásra, mivel az összesen négy hullámban megjelentetni tervezett Nemzeti Könyvtár segítségével „kiegyensúlyozott új kánonnak kell létrejönnie”. A negyedik hullámban zajló – a kortárs irodalomra vonatkozó – kánonalakító munkákban Kerényi az interaktivitásnak is szerepet szán, úgy képzeli, hogy egy TV-műsor keretei között a nyilvánosság is szót kaphatna a könyvek kiválasztásában.
Orbán miniszterelnökkel kezdődik mindenesetre a következő kétéves kör, aki Piszkos Fred és más Rejtő-hősök kalandjaival kapcsolatos gondolatait osztja meg velünk alig pár hét múlva, Navracsics Tibor Kosztolányi regényeit analizálja, Hende Csaba honvédelmi miniszter stílszerűen a Magyar Huszárkönyvet mutatja majd be, Krúdyt, illetve „Krúdy ízei”-t Matolcsy György analízise helyezi majd el az új kánonban. Nemeskürty tanár úr esszéit Fekete György közvetíti a közönségnek, Az ember tragédiáját Baán László, de például Kövér László, Semjén Zsolt, Tarlós István, Ókovács Szilveszter és Vidnyánszky Attila is megszólalnak.
Az egyházi ajánlók között meglepő választás Feldmájer Péter, aki a Mazsihisznek jelenleg csak alelnöke, és az is furcsa, hogy noha két református püspök is kapott felkérést, épp Bölcskei Gusztáv, a zsinat lelkészi elnöke nem.
Kerényi jelezte ugyanakkor, hogy lesz alapos szakmai előszava is a köteteknek, az ajánlások pedig szerinte azért is hasznosak, mert egyszer történelmi dokumentumként fognak majd szolgálni. A jogtulajdonosok megtalálásának útvesztőiről is hosszan beszélt a miniszterelnöki megbízott, úgy tűnt, hogy az előző hullámban felmerült vitás esetek után ezt a kérdést igyekszik nagyon komolyan venni a szerkesztőbizottság.
Lezárásként Kerényi megjegyezte még, milyen érdekes, hogy „a nagy embereknek – mint Cziffra György vagy Szent-Györgyi Albert esetében – néha nem marad örökösük”, ehhez csak azt tette még hozzá, hogy az előre nem látható bonyodalmakra tekintettel, „a műsorváltoztatás joga fenntartva”.
