Kerámia papíron

A 17-19. század erdélyi kerámiáit mutatja be A Kárpát-medence kerámiaművészete című sorozat most megjelent nyitóalbuma. Csupor Sándor kötetét, amelyben hatszáz szilke, csupor, tál, bögre, tányér, korsó és bokály ad képet Erdély népi kerámiaművészetéről, ma mutatták be Budapesten.

Csupor István, a Néprajzi Múzeum Kerámia Osztályának vezetője, több szakkönyv szerzője a Kieselbach Galériában rendezett könyvbemutatón elárulta, hogy ősei között népi fazekasok is voltak. A meghökkentően gazdag forma-, szín- és motívumvilágot képviselő kézműves alkotásokat felvonultató, Erdély népi kerámiaművészete című kötetben a főmuzeológus tudományos aprólékossággal és pontossággal térképezi fel a témát. Tanulmányainak segítségével az olvasó megismerkedhet az erdélyi díszkerámia múltjával, a szász vidékek, Székelyföld, valamint az Erdély szívében található fazekas központok kerámiaművészetével.

Mint arra a kötetet szerkesztő Vörösváry Ferenc előszavában rámutat, a mű keletkezését több éves munka előzte meg, amely lehetővé tette, hogy 15 magyarországi, német és erdélyi múzeum, valamint 12 magángyűjtemény soha ki nem állított és nem publikált kincseit is bemutassák a közönségnek.

Az albumban szerepelnek Molnár Endre felvételei is: az építészmérnök szerény pénzű fiatal gyűjtőként csaknem tízezer tárgyat fényképezett le 15-20 év alatt. Ez megfizethetetlen forrásmunka volt - hangsúlyozta Vörösváry Ferenc, aki három évtizede gyűjti ezeket az egyedi használati és dísztárgyakat.

Kieselbach Tamás a bemutatón is elmesélte emlékezetes találkozását az erdélyi kerámiával: 23 évvel ezelőtt a feketetói vásárban ejtette rabul egy egyszerűségében is szépséges tordai bögre, amelyet ma is őriz, szeret, pedig több ezer értékes tárgy átment már a keze között az elmúlt évtizedekben.

Mint az az albumban is olvasható, a hajdani nagypolgári lakásoknak is része volt egy-egy míves darab, ezt festmények is bizonyítják. Az erdélyi kerámia olyan híres festőket ihletett meg, mint Czóbel Béla, Perlrott Csaba Vilmos vagy Csók István. De Erzsébet királyné is nagyon kedvelte az erdélyi népművészetet, volt egy kalotaszegi szobája is, ahol csak olyan tárgyak voltak, amelyek Erdélynek ezen vidékéről származtak. Bartók és más nagy zeneművészek szintén nem csak a dallamokat mentek gyűjteni erre a tájra: kevesen tudtak ellenállni az akkor még óriási mennyiségben fellehető régi kerámiáknak.

A mások mellett a Kieselbach Galéria támogatásával, a Novella Könyvkiadó gondozásában napvilágot látó sorozatban a tervek szerint külön-külön kötetben mutatják majd be Holics, Magyarország, a Felvidék és a habánok kerámiaművészetét.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.