A hatvanas évekre a kereskedelmet is elérte a kollektivizálás. A fővárosban 1954-ben nyílt meg az első önkiszolgáló élelmiszerüzlet, vidéken - a váci cementmű deákvári lakótelepén - 1963 áprilisában, és 1968-ra már 3600 volt belőlük országszerte. Rendre bezártak a kis, egyszemélyes boltok, hogy négy-öt ilyennek az ellátási körzetét egyetlen élelmiszer-áruház vegye át, ahol bevásárlókosárral a kézben andaloghatott a nép a polcok, pultok, gondolák között.

Ám ehhez át kellett alakítani az árukínálatot. Meg kellett jelenniük a hűtőpultoknak és az előre csomagolt termékeknek: a kilós lisztnek, kristálycukornak, a félkilós zsírnak meg az üveges pasztörizált tejnek, hiszen ezeket a régi vegyesboltokban még zsákokból mérték papírzacskókba, tömbből vágták zsírpapírba és hatalmas tejeskannákból merték át a családéba: a kékbe, a zománcosba.

A ,,korszerű kiszerelésnek" köszönhetően tehát a hús, a felvágottak, a sajtfélék, illetve a zöldség és a gyümölcs kivételével a polcokról lett elvehető minden, a hajdani eladók ezreiből pedig pénztáros, árufeltöltő, raktárosok lett - és vevőfigyelő. Ezzel persze odalett az a kedves évődés az eladóval: ,,Aztán jól mérje meg, kedves, mert betegnek lesz".

Kéri Dániel 1967. februárjában készült felvételén egy vidéki szövetkezeti boltot látunk. A vásárlók kezében a pesti Csemegékben, Közértekben már leharcolt bevásárlókosarak. Láthatóan még csak barátkoznak a helyzettel, hogy nem kell sorban állniuk, hanem bámészkodhatnak a polcok között, és nem választja el őket pult, üveglap és eladó az árutól. Ezek a vidékiek már nem ugyanazok, akik tíz éve voltak. Már nem otthon dagasztják a kenyeret, állatot tartani a munka mellett lehetetlen, s bár nyaranta még befőznek otthon lekvárt, de a konyhakert már a szűkül, a rokonoktól érkező disznótoros kóstoló pedig tényleg az, és a kapott húsféle, füstölt holmi mellé kell az olcsó parizer. S ezzel széles körben terjed el hazánkban a minőség új definíciójaként a ,,házi" és a ,,bóti" fogalma.

Ez a bolt a hőskorból való. A későbbiek már szolgáltatóházak aljára kerültek, étterem, presszó mellé, az emeletre pedig üzletek, posta, patika. Azokat már saját kazán fűtötte. Itt az üzlet közepén még vaskályha áll. Hasznos jószág. Eltüzelhető volt benne a széntől az avas tepertőn át a lyukas gumicsizmáig minden.

vdéki közért