Néha fityiszt mutatva a fogyasztói társadalomnak, antireklámként funkcionáló, vicces óriásplakátokat készít, máskor fotókból, kollázselemekből, szövegroncsokból építkező naplót szerkeszt. A saját és a talált fényképeket amúgy szereti átszínezni, finom szövésű grafikai elemekkel dúsítani.

Párizsban töltött másfél évtized után 1994-ben – mondjuk egyszerűen – fotógalériát nyit Budapesten, a galéria újító szellemű művészeinek kiállításaihoz szokatlan katalógusokat ad ki, majd aztán a kortárs fotográfia törekvéseit bemutató könyveket, végül egy különös kötetet is, amelyben a nyócker csöveseitől kapott vagy lomtalanításkor talált amatőr fényképek mellé neves írók, Juhász Gyula, Parti Nagy Lajos, Krúdy, Karinthy vagy Márai sorait rendeli.

Detvay Jenő játékos, filozofikus művészetfelfogása most, a Francia Intézetben is tetten érhető, ahol a francia fotóművész/képzőművész Anne Lefebvre-rel állít ki. Közös tárlatuk címe: Párhuzam. Nem véletlen az egymásba oldódó művek sorozata, a két művész meglepően hasonlóan gondolkodik a fotográfiaalapú művészetről. Részint magáról a fotográfia szerepéről, részint pedig arról, hogy a fénykép elkészítése után miképpen lehet némi technikai módosításokkal roncsolni, karcolni, színezni, módosítani, hogy a kép az időtlenségbe emelve többletjelentéseket kapjon.

Két művész együtt játszik

Azaz: azon mesterkednek, hogy képlékennyé tegyék az időt. Nagyon egyszerűen úgy is mondhatnánk: művészetük részben arról szól, miképpen lehet játszani a rögzített pillanattal, hogyan lehet tágítani, átértelmezni. A Francia Intézetben egyebek mellett most láthatjuk az 1970-es évek végén készült, Detvay által amolyan „standfotószerűen” elképzelt „vadnyugati film” néhány megmaradt, vidéki környezetben készített eredeti jelenetét, merthogy a „film” negatívja azóta eltűnt, valamint láthatjuk egy 1976-os performansz dokumentációját és az említett módon megszédített fotókat, valamint filmszerű portréit.

Anne Lefebvre festőnek tanult, később ugyan fényképésznek is, de a technikák az ő művein is gyakran találkoznak. Átfestett, finomabban színezett, különféle beavatkozásokkal merészebben átértelmezett fotói minduntalan megzavarják a fotográfiához fűződő szabályos viszonyainkat.

Nem véletlen, hogy a művész rátalált Detvay Jenő munkáira, megérezte azokkal a rokonságot. És tényleg. A két sorozat darabjai olykor mintha egyazon kollekció részei lennének, szinte meg sem lepődünk, amikor a kiállítótérben megpillantjuk a Detvay Jenő és Anne Lefebvre közösen készített, egyetlen példányos művészkönyveit, amelyekben a kiállítás címében jelzett párhuzamból végérvényesen azonosság lesz.

ANNE LEFEBVRE, DETVAY JENŐ: PÁRHUZAM A Francia Intézet fotókiállítása június 12-ig tekinthető meg.