– Tizedház lehet.

– Huszad – javít ki a kollegina.

És hát tényleg. Kicsivel 11 előtt érkezünk, a ruhatár majdnem üres, a hajó gyomra nyilván korog. A sör viszont körülbelül hideg, Johny Drama meg finoman körénk suhanó hiphopot küld a színpadon felállított pultból, úgyhogy nincs nagy aggódás. Éjfélre úgyis megtelik.

Jóféle Bomb the Jazz buli van beígérve az A38-on, delikát hiphop. Mikor Stacy Epps elkezdi az amúgy nagyon testes, basszusban gazdag, meglehetősen vibráló péntek esti kéjmámort, már kellemes tömeg alakul, és a szexi híradóslány jut eszembe, aki úgy beszél a legrútabb csúcstalálkozóról is, mintha valami érzéki dolog volna. Ez köszönhető egyrészt az atlantai jogászleány torkának, és mondjuk úgy: kisugárzásának, másrészt meg a halálosan komoly beateknek, az idén megjelent debütlemez, az Awakening zenéit készítő producerek ugyanis egytől egyig világklasszisok. Stacy Epps nevét korábban az MF Doom és Madlib által összekollaborált Madvillainyről vagy a Madlib-öcs Oh No bemutatkozó lemezéről lehetett ismerni, de saját jogon is biztos helye van a független hiphop legjobbjainak sorában. Ehhez például Daedelus, Jneiro Jarel,  Madlib Flying Lotus vagy J Dilla alapjai segítik hozzá, valamint péntek este egy dobos. Egész jól szólnak a világ legjobb zenéi az A38 hangfalaiból, már majdnem gyertyát gyújtunk, és mindenki szeret mindenkit, mikor egyszer csak kiderül, hogy vége van, de nem marad sok idő levegőt venni.

„Ez a lemez az én személyes történetem a hiphoppal. Megpróbálok visszaadni valamit abból, amit én kaptam tőle. (…) Azt az esszenciát, amit a műfajilag sokszínű zenékből próbálok kivonni a magam számára, a hiphopba szeretném belesimítani, elkeverni.” Ezek már Cadik szavai egy interjúból, az emlegetett lemez pedig a hivatalosan épp a koncert napján megjelenő Basic című anyag. A Membran nevű formáció tagja első önálló korongjára meghívta az amerikai underground krémjét, ilyenformán a Medaphoar, One Be Lo, Phat Kat, Elzhi (Slum Village), Finale, Invincible és Blu, valamint a cseppet sem kevésbé kiváló magyar részleg, vagyis Sena, Zeek, Dizko Stu és Judie Jay közreműködésével összerakott lemez bátran és minden értelemben nevezhető mérföldkőnek. Michigan és Kalifornia nagyjai persze nem lépnek színpadra ma este, a velük készített felvételek lemezről pörögnek, de a hazaiak mind itt vannak, és korrekten be is töltik a hajót, miközben Cadik saját zenéit vezényli alájuk. Az előbb idézett krédó a szemünk előtt, a fülünk hallatára teljesül: kamatostul van itt visszaadva a hiphopnak minden öröm, olyannyira, hogy még a közönségnek is derekas adag jut belőle, és azt hiszem, az ilyet hívják koncertnek.