Százhuszonöt év után találkozott újra két Zsolnay váza, és most már, ha igaz, örökre együtt maradnak, hazakerülnek Pécsre. Előtte azonban egy hónapig a bálnabeli Új Budapest Galériában láthatók a fővárosban. Az úgynevezett Júlia-vázák 1889-ben készültek, érdekességük, hogy Zsolnay Vilmos kisebbik lánya, Júlia tervezte motívumaikat, erre utal a nevük is.

Zsolnay Júlia két hatalmas vázáját most először lehet egymás mellett látni Banczik Róbert

Szokatlan a vázák mérete: egyméteres magasságuk miatt is kiemelkednek az átlag Zsolnay-termékek közül, ráadásul különösen gazdag a díszítésük. A formailag teljesen azonos, csipkézetten áttört nyakú és talpú, klasszikus vonalú kerámiák eltérő díszítőfestést kaptak: az egyik halványabb, kékes, fehéres színvilágú, perzsa növény- és madármotívumokkal ékes, a másik harsányabb, pirosat is bőven használó, képszerűbb kompozíció, melynek fő figurái arany kontúrokkal rajzolt, fiókáikat gondozó pávák.

Zsolnay Júlia a kor egyik legismertebb formatervezője, a florális motívumok mestere volt. Munkássága az 1880-as, 1890-es években, a gyár historizáló korszakában bontakozott ki, majd hosszú szünet után a húszas években reaktiválódott. Férjével, Sikorski Tádéval egész életét a Zsolnay gyárban élte le. A Júlia-vázák készítése idején a cég a konjunktúra korszakában volt, több mint kétszáz festőt alkalmazott, termékeik dekorálásához negyven kilogramm aranyat használtak fel évente.

A Júlia-vázákat, a gyár e két reprezentáns darabját elkészültük után külföldön értékesítették. Az efféle különleges, nagyméretű, kézzel festett luxusdarabokat nyugat-európai és amerikai vásárlók vették általában, a cég bécsi értékesítője, Ernst Wahlis révén. Majd gyűjtőktől onnan kerültek haza egy évszázad múltán. Az egyik Júlia-váza már évekkel ezelőtt az Egyesült Államokban élő Gyugyi László kollekciójában volt, s hazakerülése, 2013 óta a pécsi Zsolnay negyedben látható.

Párja, a pávás Júlia-váza viszont most érkezett haza Amerikából, egy magyar származású tulajdonostól, Mary Webertől, aki 1983-ban vásárolta egy árverésen. A hölgy hajlandónak mutatkozott kétszáz darabos magyar kollekciója e legszebb darabját eladni a Gyugyi-gyűjteményt birtokló Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. számára. A vételár 30 ezer dollár, körülbelül nyolcmillió forint volt, tudtuk meg Komor Istvántól, a Zsolnay Kulturális Negyed üzemeltetési igazgatójától, aki a vázákat a budapesti kiállításra szállította.

Mint az igazgató elmondta, a váza 2002-ben került a látókörükbe egy amerikai Zsolnay-kiállításon. A vételárat a kft. a saját keretéből teremtette elő. Mint emlékezetes, tavaly év végén a Virág Judit Galéria árverésén Pécs városa jutalékokkal együtt 23 millió forintért vett meg egy szecessziós stílusú Zsolnay óriásvázát a Pécs másik nagy Zsolnay-gyűjteményét birtokoló Janus Pannonius Múzeum számára. A vételi szándékról állítólag a múzeum nem tudott előre, az ellenzék számon is kérte a város vezetőin, milyen felhatalmazás alapján vásároltak.

Pécs polgármestere, Páva Zsolt a Júlia-vázák minapi sajtóbemutatóján azt mondta, a jeles Zsolnay-termékek identitásképzők a város számára. A nyolcmillió forintos vételárról megkérdeztük Törő Istvánt, a Virág Judit Galéria társtulajdonosát, Zsolnay-szakértőt, aki szerint az ár reális egy historizáló csúcsdarabért.