József Attila-díj: Szőcs Géza szerint csak műbalhé
Idén Báger Gusztáv költő; Bálint Péter író; Böszörményi Zoltán író, költő; Iancu Laura költő; Kenéz Ferenc költő; Kabdebó Lóránt irodalomtörténész; Kiss Judit Ágnes költő; Krusovszky Dénes költő; Németh Zoltán költő, irodalomtörténész; Payer Imre költő; Széky János műfordító; Szilasi László irodalomtörténész, esszéista és Végh Attila költő, esszéíró részesült az elismerésben.
Az aradi irodalmi folyóirat internetes kiadásában Szőcs Géza – aki korábban a lap munkatársa volt – felidézte: az írószervezetek javaslatai alapján 13 embernek kellett volna megkapnia a József Attila-díjat. "Ebből a 13-ból személyes döntésem alapján 6 alkotó nevét hátrább soroltam és beemeltem helyettük 6 másik nevet. Honnan? Arról a listáról, amelyen ugyancsak az írószervezetek jelöltjei szerepeltek, de még nem rangsorolva. (Tehát nem 'listán kívülről' kerestem új neveket)" – fogalmazott az államtitkár.
A minisztérium mint "bólogatójános"
Mint Szőcs Géza kiemelte, ezelőtt 10 évvel a József Attila-díjról a miniszter döntött az írószervezetek javaslatainak figyelembevételével. "Ekkor alakult ki az a gyakorlat, hogy az évente 13 díjra az írók 26 javaslatot tesznek, mármint 26 alkotó személyére. A miniszter ebből választotta ki a 13 nevet, illetve művészt, akik aztán átvehették a díjat. Később – ha jól tudom, Hiller István minisztersége alatt – a gyakorlat megváltozott. Az írók továbbra is egy 26 névből álló listát véglegesítettek, a minisztérium pedig minden további nélkül átvette innen az első 13 nevet, vagyis aggály és vita nélkül elfogadta a névsort, egyben rangsort" – jegyezte meg az államtitkár. Szőcs Géza véleménye szerint ez a szokásrend a minisztériumot 100 százalékosan eljelentékteleníti, "bólogatójánossá fokozza le, postás- vagy postaládaszerepre minimalizálja".
Hozzátette azt is, hogy az írószervezetek idén nem adtak meg 26 nevet. "Egy ismeretlen személyhez, 'Réthelyi József' miniszterhez írott izgatott levelükben ragaszkodtak ahhoz, hogy csak 13 nevet fognak átküldeni, ezt tessék elfogadni, és ennek a 13 alkotónak átadni a díjat. Réthelyi József nevű tagja nincs a kormányzatnak" – jegyezte meg Szőcs Géza. Hozzátette, hogy az összes többi művészeti szakmai szervezet tiszteletben tartja a "kétszer annyi nevet jelölünk, mint ahány díj van" elvét.
"Az a minimális korrekció, amellyel egy miniszter élhet egy díj odaítélésénél – az, hogy ne pusztán bólintson és jóváhagyjon, hanem hogy kétszer annyi név közül választhasson, mint amennyi a díjak száma – a társadalmi, nemzeti, nemzetközi távlatokba helyezéshez szükséges" – vélekedett az államtitkár.
Szőcs szerint korrekt a gyakorlat
Szőcs Géza kiemelte még: előfordul az is, hogy a minisztérium elfogadja a javasolt sorrendet, és az is, hogy nem. A szakmai szervezetek viszont elfogadják a minisztérium kizárólagos kompetenciáját, hogy a tágabb javaslatukban foglalt névsor felét részesítse díjban. "Ezt a magam részéről korrekt és fenntartható gyakorlatnak vélem" – mondta.
Az államtitkár megfogalmazása szerint a József Attila-díj értelme: megerősíteni a köztudatban a pályakezdésen túl levő, de már jelentősnek mondható alkotók helyét, elismertségét, elfogadottságát, legitimációs fedezetet biztosítani törekvéseik számára, az intézményes sáncokon belülre, a kánongyártó műhelyek közelébe emelni őket. "Ez bizony felelősséget is jelent" – jegyezte meg.
Mint mondta, nem érti, miért volt szükség erre a műbalhéra az érintett szervezetek képviselőivel, akikkel előzetesen is megbeszélhették volna a dolgot. Az aradi lapnak Szőcs Géza felvázolt egy javaslatot is annak érdekében, hogy az "érték és értékelés" szempontjából a minisztérium 2012-es döntése ne válhasson további vádaskodások tárgyává.
"E pillanatban van 7 író, akiket a szakma javasolt, és a kormányzat egyetértett a díjazásukkal, van 6 író, akiknek a díjazását későbbiekben látja helyesebbnek, és van 6 író, akik az államtitkár döntése alapján kapták meg a díjat. Így jön ki a 19. Nos: én vállalom, hogy az általam javasolt 6 író és költő műveiből még idén megszerkesztek egy olyan antológiát, amely talán világosabbá teszi, miért rájuk esett a választásom. Ezzel szemben felkérem az írószervezeteket, hogy az általuk promotált 7 díjazott és 6 nem díjazott művész írásaiból is állítsanak össze ők maguk egy-egy antológiát. Év végére gazdagodnánk tehát három kötetecskével, három összevethető, összehasonlítható, elemezhető, idézhető, vitatható, kárhoztatható kiadvánnyal. Akkor majd, attól kezdve, fogjuk majd tudni, mit gondoljunk értékről, értéktudatról, minőségről" – vélekedett a kulturális államtitkár.
Az előzmények
Már a tavalyi József Attila-díjak kiosztása sem ment zökkenők nélkül, hasonló volt a helyzet, mint az idén. A József Attila Kör (JAK) elnöksége akkor tiltakozó közleményt adott ki az ügyben, a Litera.hu összefoglalóját az akkori vitáról pedig ide kattintva érhetik el.
A Facebookon a múlt héten megalakult az El a kezekkel a József Attila-díjtól! csoport, amelynek jelenleg 172 tagja van. A csoport tagjai az oldalon így írnak: "A korábbi, rendszerváltás óta működő gyakorlatot – amely szerint a díjról kilenc írószervezet közös megállapodása szerint születik döntés – Szőcs Géza államtitkár érvénytelenítette, amikor a díjazottak közel felének nevét levette a korábbi listáról és önkényesen másik hat névvel cserélte fel. Szőcs Géza kilenc írószervezet közös döntését vétózta meg egy személyben, ezzel a díj szakmai, konszenzusos jellegét és értékét ásva alá, jelezve, hogy a szakmai szervezetek véleményét nem tartja megalapozottnak és kizárólag saját ítéletében bízik egy állami díj odaítélésekor. Az 'El a kezekkel a József Attila-díjtól!' csoportja a leghatározottabban tiltakozik ezen eljárás ellen, továbbá vitatja annak működését. Éppen ezért a csoportot azért hoztuk létre, hogy tiltakozásunk mellett információkat gyűjtsünk és párbeszédet kezdeményezzünk a díj hátterében működő rendszerről, valamint a jelenlegi és korábbi folyamatokról."
A Magyar Narancs online felületén Kálmán C. György fogalmazott meg markáns véleményt az üggyel kapcsolatban, tegnap pedig nyolc írószervezet közös nyílt levelet tett közzé, amelyet Réthelyi Miklósnak, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) vezetőjének és Szőcs Géza kulturális államtitkárnak címeztek.
