Jelinek Kézimunkája a rádióban
Volt tavaly Budapesten egy nagyon fontos rendezvénysorozat, amelyet a Panodráma szervezett. Jelinekkel a rasszizmus ellen - ez volt az alcíme, műfajilag pedig nehéz volna besorolni. A kereteket a Nobel-díjas osztrák író Magyarországon eddig nem vagy alig bemutatott darabjai adták. De nem csak színházi előadásokat láthattak a téma és a szerző iránt érdeklődők, előadások, drámapedagógiai bemutatók is fűszerezték a többnapos programot.
Felvételről láthattuk a Sportdarab egyik bécsi előadását, Nincs többé kedélyes zsidózás címmel Fischer Eszter beszélt a közönség előtt, a HOPPart pedig a Rohonc/Rechnitz című munkát mutatta be. A Szembenézés című, ha úgy tetszik, minifesztiválon a hétesi roma telep lakóival dolgozó Feuer Yvett arra kereste a választ, hogy Honnan a gyűlölet? - mármint a romák és nem romák közötti.
A programsorozat záróakkordja a Kézimunka című darab előadása volt. Ezzel a művével, első olyan színdarabjával, amely konkrét jelenkori eseményre ragál, Elfriede Jelinek az 1995-ös felsőőri bombatámadás négy áldozatának, Horváth Ervinnek, Horváth Károlynak, Sárközi Péternek és Simon Józsefnek állít emléket. Csőbombás támadás történt, az áldozatok: cigányok.
Az író nem is a gyilkosság tényével, inkább a négy életet követelő agyrémnek az Ausztriára gyakorolt hatásával foglalkozik a szövegben. Az akkori műhelybemutató szereplői, Csákányi Eszter, Kaszás Ágnes, Scherer Péter, Szalay Marianna és Tompa Ádám, és persze a rendező Pejó Róbert becsülettel vették az akadályt. Lírai érzékenységű publicisztikát varázsoltak a Trafó színpadára. Szembenézésre ösztökéltek.
Ebből a szenvedélyes műből most hangjáték készült. Ezt is, akárcsak a tavalyi színházi premiert, az osztrák viszonyokat jól ismerő Pejó Róbert rendezte. A többszólamú, bulváridézetekkel tűzdelt szöveget, amelyet egyébként Halasi Zoltán fordított magyarra, a készítők autentikus osztrák zenékkel dűsították. Vagy ellenpontozták - ezt ki-ki döntse el maga.
A július 10-én 21:04-kor az MR1 Kossuthon adásba kerülő rádióváltozatot Liszkai Károly hangmérnök, Kálmán János rendezőasszisztens, Kakó Gyula zenei szerkesztő és Cseicsner Otília dramaturg készítette. A szereplők: Csákányi Eszter, Scherer Péter, Szalay Mariannát, Quitt Lászlót, Kaszás Ágnes és Stubnya Béla.
