Garbarek sajátos szaxofonjátéka mindenkit elvarázsol, már egy dallamtöredékből felismeri az ember, hogy ő játszik. Sajátos, senkihez sem hasonlítható játékát azok is élvezhetik, akik nem kimondottan szeretik a jazzt, ugyanis muzsikája nagyon emészthető, nagyon dallamos, varázslatos. Koncertjei alkalmával az ember úgy másfél- két órára egy teljesen különleges világba csöppen, maga mögött hagyva a szürke hétköznapok terheit. Rövid időre mindenről megfeledkezünk őt hallgatva, semmi más nincs, csak a megnyugtató muzsika és a remek hangulat. Ha körülnézünk a teremben, mosolygó arcokat látunk mindenfelé.

Garbarek John Coltrane zenéjén nőtt fel, őt hallgatva döntötte el, hogy maga is szaxofonon fog egyszer játszani. Hosszú időbe telt, míg megtalálta saját hangját, állítása szerint az őt ért hatásoktól fokozatosan szabadult meg, így jutott el egy olyan letisztult szintre, ahol adva volt valami új születésének lehetősége, s ez az új, semmihez sem hasonlítható immár megszületett, és azóta is folyamatosan változóban van.

December 6-án, hétfőn a színpadon láthatjuk majd Rainer Brüninghaus-t, aki billentyűs hangszereken játszik, a brazil származású Yuri Daniel gondoskodik majd a mélyekről, s a trió az ütőhangszerek mesterével, az indiai Trilok Gurtuval egészül ki.

A zenekar másnap, december 7-én pedig Debrecenben, a Kölcsey-központ nagytermében lép majd fel.