Izgalmat és hitelességet vár Vajna filmalapja
Divinyi Réka kiemelte: minden egyes pályázatot legalább tizenegy ember elolvas, és elsősorban azt vizsgálják, van-e helye, esélye az adott filmtervnek a világban, illetve Magyarországon. A szekcióvezető kiemelte: a pályázatok minősége egyértelműen kiderül a döntési folyamat során. Eddig mintegy hatvan tervet tekintettek át, és csupán 2-3 esetben nem született egyértelmű döntés - a beadott könyvek túlnyomó többsége unalmas és érdektelen. A folyamatos pályázati rendszer előnye, hogy senkinek sem kell az íróasztalnak dolgoznia - emelte ki Divinyi Réka, aki szerint a forgatókönyv-fejlesztő bizottság csak akkor tudja jól végezni a munkáját, ha kellő számú és jó minőségű ötlet érkezik be. A szekció vezetője arra is kitért, hogy forgatókönyv-fejlesztésre nem szabnak meg "kvótát", szeretnének jóval több filmötletet tovább csiszolni, mint amennyi végül gyártási fázisba kerül.
Mivel Andrew. G. Vajna kormánybiztos nem tartózkodott Magyarországon, Skype-on keresztül kapcsolódott be a tanácskozásba. Megjegyezte: január végére lezárulhat a Magyar Mozgókép Közalapítvány konszolidációja. A beérkezett pályamunkák alapján ő közepesnek értékelte a forgatókönyvírói mezőnyt, szerinte sokan túl korán (félkész könyvekkel) próbálkoznak gyártási pályázattal. Andrew G. Vajna kitért arra a jelenségre is, hogy mára effektív eltűnt a magyar filmek moziközönsége: szavai szerint ennek elsődleges oka, hogy nem születtek kellően izgalmas és szórakoztató filmek az elmúlt években. Havas Ágnes a Filmalap vezérigazgatója arról számolt be, hogy naponta átlagosan két pályázat érkezik, a szerzői filmek mezőnye sokkal erősebb, kvázi hiányoznak “a kereskedelmi szempontból izgalmas filmtervek”. Magyarul: olyan filmekben gondolkoznak, melyek visszacsábítják majd a nézőket a mozikba.
Németh Gábor író, a Színház- és Filmművészeti Egyetem forgatókönyvíró szakának művésztanára kiemelte: tizenöt évvel ezelőtt Magyarországon még nem létezett forgatókönyvírói szakma, a filmgyártás teljesen rendező központú volt. Németh Gábor kételyeit fogalmazta meg a Magyar Nemzeti Filmalap működésével kapcsolatban, szerinte egy ilyen nehéz gazdasági helyzetben a szervezet felállítását egy hosszú, lassú és részletes vitákon alapuló szakmai konszenzus kellett volna, hogy megalapozza. Véleménye szerint a filmalap “gyors” elindítása ugyanolyan átgondolatlan rendszert eredményezett, mint a korábbi volt. Kifogásolta továbbá, hogy a kormánybiztos egyben "csúcsproducer" is - azaz teljesen egyetért Török Ferenc rendező a Magyar Narancsban, Az első éjszaka joga címmel írt publicisztikájával. Németh szerint egy új rendszer felállítása előtt a művészetfinanszírozás alapvető kérdéseit, azon belül az állam szerepvállalását kellett volna tisztázni. Az író arról is beszélt, hogy nem lehet mindent a forgatókönyvírók "nyakába varrni", a hazai nézőszám csökkenés a megváltozott filmnézési szokásokkal, az eltűnő vidéki mozihálózattal és az összeomlott forgalmazási rendszerrel is magyarázható - melynek problémáit nem oldja meg a Filmalap.
Havas Ágnes erre reagálva azt mondta: számos szakmai szervezettel tárgyaltak és egyeztettek, igaz nagy és átfogó vita nem volt, így nem tudja a kritikát kategorikusan visszautasítani. Ugyanakkor hozzátette: átfogó, több hónapig tartó egyeztetésre nem volt idő, mert céljuk a magyar filmgyártás mielőbbi újraindítása volt - pont a filmesek érdekében.
