Isztambul, vágyom nálad lenni bitangul!
Hajózott a viharos tengeren Japán közelében, a Gangeszen emberi csontok között, találkozott Indiában ragadt egykori hippikkel, Európából odaszármazott, ma már indiai koldusként élő valamikori hivatalnokkal. A kilencvenes évek elején, helyismeretét kihasználva utazgatott árut vásárolni az első hazai Bahia-boltoknak. Évente kétszer négy hónapot töltött Indonéziában, Thaiföldön, Nepálban és Indiában. Ruhákat, fafaragásokat, keleti dísztárgyakat, bizsukat küldött haza.
Mindeközben rengeteget fényképezett, elképesztő méretű archívumának legszebb darabjai gyakran láthatók kiállításon, de láthatók az állandó tárlatának tekinthető saját honlapján is.
Megfordult már vagy 70-80 országban, ám előbb-utóbb valahogy mindig Ázsia felé veszi az irányt. Egyszer azt nyilatkozta: „Azért szeretem Ázsiát, mert az ember akkor van a helyén, ha a lehetőségeihez mérten gondolkodik és él, márpedig az ázsiaiak pontosan így tesznek, ezért többnyire boldogok.”
Fotó: Konkoly-Thege György |
Most Isztambult igyekezett felmérni, tőle elvárható módon: objektíven. Egész pontosan: egy fényképezőgép-objektíven keresztül. Isztambult, ami éppúgy Ázsia, mint Európa. Sokszor volt már Isztambulban is, volt tehát miből összeválogatnia azt az anyagot, amely most az Andrássy út 62. szám alatt lévő Budapesti Török Kulturális Központban látható. Főként hangulatképek ezek, nem véletlenül: Konkoly-Thege ehhez ért a legjobban: egy-egy célterület hangulatát, hangulatos élethelyzeteit, köztereit üzembiztosan lefüleli. Ezúttal hídon horgászó embereket, lenyugvó nap előtt égre mutató mecseteket, történelmi emlékek közt sertepertélő járókelőket, és még számos kicsi pillanatot, amely összességében maga Isztambul.
A napokban nyílt kiállítás június 20-ig tart nyitva.