Indulatok kemény kötésben
Bár a meghirdetett beszélgetés végig igen szelíd és civilizált hangnemben zajlott, érezni lehetett a felszín alatt izzó indulatokat. Ezekről leginkább a közönség soraiban elejtett megjegyzések tanúskodtak, és a finoman csomagolt pódiummondatok alól kibukkanó értetlenkedések. Az Alexandra megingása és az Ulpius-ház csődje után igazából már a két nagy kereskedőlánc (a Líra és a Libri) „uralja” a vidéket. Kolosi Beáta, a Líra és Kovács Péter, a Libri vezetője többször is kijelentette: a magyar könyvpiacon létrejövő koncentráció a nyugat-európai helyzet magyar tükörképe: általános trend. Ahogy az is, hogy a nagy kereskedők kiadói csoportokat is magukhoz vontak, illetve hoztak létre. A két folyamat azonban mára nehéz helyzetbe hozta a független kiadókat.
Tavaly a Vörösmarty téren, amely csak az egyik helyszín a sok fővárosi és vidéki közül Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A beszélgetés moderátora, Sugár S. András, aki egyben a Scolar kiadót képviselte, pontokba szedte, milyen hátrányok érik emiatt a függetleneket. A nagyra nőtt kereskedőkhöz tartozó kiadók a boltjaikban a legjobb helyekre tehetik ki a saját kiadványaikat, nincsenek likviditási gondjaik, könnyebben csábítanak magukhoz hazai, vesznek meg külföldi szerzőket, és naprakész információval bírnak a piac minden mozgásáról. Sugár szerint az államnak is lenne itt dolga: a versenyszabályozás területén finomhangolhatná a viszonyokat.
A kereskedők elismerték a felsorolt előnyöket, de állították: elemi érdekük az egyensúly, mert a minél szélesebb választék csábítja a boltba a vevőt. Kolosi Beáta két égető problémára is felhívta a figyelmet: egyrészt túl sok könyvesbolt van ma Magyarországon. A másik, hogy a folyamatos akciózással, az agresszív piacszerzéssel elrontották az olvasókat.
Az állami szerepvállalásról szóló beszélgetés már azzal is felbillent, hogy sem a kulturális államtitkár, sem a Gazdasági Versenyhivatal képviselője nem vett részt a beszélgetésen. Így a Kalligram tulajdonosa, Szigeti László és Nemzeti Kulturális Alap könyvkiadási kollégiumának elnöke, Hermann Péter inkább csak eszmét cserélt, ahogy ezt mondani szokás. Ám az indulatok itt sem maradtak el.
Már abban sem jutottak egyezségre, hogy mennyi állami támogatás jut a könyves szektornak. Szigeti megjegyezte: a feleakkora Szlovákiában az NKA-hoz hasonló szervezet húszmillió eurós (hatmilliárd forint) büdzsével rendelkezik, ennek harmada könyvtámogatás.
Hermann büszkén újságolta, hogy az idén ötvenmillióval nő a kollégium kerete (681 millióról 735-re).
A közönség soraiban ülő Ramháb Mária, az NKA munkatársa viszont azonnal pontosított: ha összeadjuk az NKA más kollégiumainak összegeit (például a szépirodalmit), az egyéb forrásokat (a Magyar Tudományos Akadémia is kap kiadásra pénzt) az MMA-nak jutó támogatással, akkor már nem olyan kétségbeejtő a helyzet. Erre a beszélgetést vezető Zentai Péter László is megjegyezte, hogy sajnálja, de talán a Kerényi Imrének és elhíresült sorozatának (Nemzeti Könyvtár) járó évi 300 millióját ne számoljuk a könyvtámogatás tételei közé.
A hétfőig tartó 86. Ünnepi Könyvhetet és a 14. Gyermekkönyvnapokat a József Attila-díjas író, Sárközi Mátyás nyitja meg ma délután 4-kor a Vörösmarty téren. A legurbánusabb, legpestibb magyar írók egyike, A Pál utcai fiúk szerzője, Molnár Ferenc volt a nagypapája, akiről sűrűn írt, önálló könyvet is megjelentetett. Édesapja Sárközi György, a finom tollú, tragikus sorsú költő volt, a népiek nagyszerű folyóiratának, a Válasznak a legendás főszerkesztője, a XX. század egyik legnagyobb regényének, Thomas Mann József és testvéreinek fordítója, akit Szerb Antallal és Halász Gáborral együtt gyilkoltak meg munkaszolgálatosként. Édesanyja, Sárközi (Molnár) Márta roppant áldozatkészséggel próbálta életben tartani a Választ, amíg a „fordulat éve”, azaz az 1948-as kommunista hatalomátvétel után fel nem számolták. Sárközi Mátyás ’56-ban távozott, újságíróként a BBC-nél és a Szabad Európánál dolgozott évtizedeken át, közben szépprózát és értekezést írt, galériát üzemeltetett, műfordítóként dolgozott. Életben tartotta egészen máig – a nyolcvanhoz közel – a literary gentlemannek a magyar kultúrtörténetben is különösen fontos figuráját.