Tihany őslevendulásában francia levendula terem öt hektáron – írja a Turista Magazin. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei a következő 5–10 évben akár 20 hektárosra is szeretnék megnövelni a termőterületet. 1996-ban kezdték el a híres őslevendulás megmentését, amelyet az 1920-as évek elején telepítettek, és a kezdeti sikerek után növeltek 100 hektárosra. A mai szőlőültetvények nagy részén is levendulás volt egykor. A tihanyi levendulakultúra a 30-as évek végére, 40-es évek elejére érte el csúcspontját, amikor termesztésének egyöntetű célja a levendulaolaj-gyártás volt. A termesztéstechnológia és a termék is világszínvonalúnak számított, utóbbi minősége a Franciaországból származóéval vetekedett, tőzsdei cikk lett belőle, exportálták Németországba, és Amerikában is jó sajtóvisszhangot kapott. Aki elindította a levendula termesztését: Bittera Gyula, a kor nagy botanikusa, európai hírű gyógyszervegyésze, az első magyar gyógynövényolajgyár megalapítója.

A II. világháború után államosították a levendulást, később pedig különböző állami gazdaságok, gyógynövénykutató intézetek művelték egyre lankadó intenzitással, végül 1962-ben végképp felhagyták. És a természet visszahódította a területet. Húsz évvel ezelőtt egy néhány hektáros magterületről indult az őslevendulás megmentése.

A Turista Magazin írásából megtudhatjuk, hogy nem a levendulatermesztés nehéz, hanem az, hogy ma még nincsenek meg a bejáratott értékesítési utak, ki kell építeni a rendszert. Ugyanakkor már megjelentek azok, akik látnak benne fantáziát, növekszik a magánkézben lévő ültetvények száma a Balaton-felvidéken, például Dörgicsén, Monoszlón, Vászolyon. Kettős hasznosításon érdemes gondolkodni: egyrészt magával a termékkel, másrészt a turisztikai résszel, ami legalább egy 2-3 hektáros területet igényel, lehetőleg jó megközelítéssel.

A levendula egyébként semmiféle vegyszert nem igényel. Sőt, a környező terület értékéhez is hozzáad. Méhlegelőként szolgál, nemcsak a házi, de a vadméhek számára is, így segít a környező területek élővilágának is. Ráadásul a levendula a talajjal szemben kifejezetten igénytelen növény. Olyan helyeken, ahol a hagyományos szántóföldi növényekkel a művelés már nem hoz nyereséget, ott jó alternatíva lehet gazdálkodási szempontból.

Ha nemcsak a kertünket akarjuk díszíteni, hanem gazdálkodni is szeretnénk a levendulával, akkor olyan helyet kell keressünk az ültetvénynek, ahol az sok meleget és napsütést kaphat. Sekély, köves talajjal is beéri, ami kellőképpen fel tud melegedni.