Bearcot alkotása persze nem minősíthető Garce-szintű kínos félreértésnek. Inkább a fontosnak gondolt művek sorát gyarapítja, elvégre számos valós társadalmi jelenségre kívánja felhívni a figyelmet. Például a felelőtlen szülők felelősségére, a szociális hálóra, a csonka családokra, a „rettenetes” gyerekekre és még a rasszizmussal kapcsolatos példázatra is futja a szűk kétórás játékidőben. A hatéves korában az anyja által magára hagyott Malony kálváriája a javító intézet, nevelő-pártfogók és a fiatalkorúak bírósága tengelyében már-már elveszne, amikor a Tess nevű fiatal lánnyal találkozik, egyszóval, a szerelem megold minden problémát.

Benoit Magimel, Catherine Deneuve, Rod Paradot, Emmanuelle Bercot rendező és Sara Forestier (balról jobbra) Regis Duvignau / Reuters

A komoly munka még csak most kezdődik majd a zsűri számára. „Sosem voltunk még fesztiválon, ahol nem filmet vetítünk, hanem az a feladatunk, hogy egész nap mozizzunk” – mondta a sajtónak mosolyogva Joel Coen zsűrielnök, aki a testvérével, Ethan Coennel osztozik a poszton.

„Nem is tudom, hogy a Joel vagy az Ethan frakcióhoz csatlakozzak” – viccelődött Jake Gyllenhaal, aki még azt a poént is elsütötte, igazán boldog, hogy egy csomó filmet láthat mindenki előtt, méghozzá ingyen. A zsűri sajtótájékoztatóján csak akkor lankadt a karneváli hangulat, amikor a Coen testvéreknek olyan kérdéseket szegeztek, hogy mennyire utálják a Fargo című tévésorozatot (melynek az alapja az ő mozifilmjük), illetve mit gondolnak a kritikusokról. Az előbbire az volt a reakció, hogy nem utálják a tévét, csak sosem nézik, viszont az ítészekről nyilvánosan nem voltak hajlandóak megnyilatkozni sem.