Hol hált Horthy?
A nyolcvanas években egy ideig dolgoztam a Vörösmarty téren a Vigadó hátához épített irodaház tizedik emeletén, és azon gondolkodtam: vajon honnan szebb a panoráma. Aki a várban dolgozik, a munka szüneteiben gyönyörködhet Pest lélegzetelállító látványában, de nem láthatja azt, ami elém tárult, ha kinéztem az ablakon a Deák Ferenc utcai oldalon: a Várat a palotával.
A II. világháború idején a budai Vár súlyos harcok színtere volt, a királyi palota az ostrom után is napokig égett, súlyos károk keletkeztek benne. A Várnegyedben viszonylag hamar megindult az élet, de a palota rekonstrukciója nagyon sokáig elhúzódott, még ma sem hagytak föl a munkálatokkal.
A hatvanas évek közepén általános iskolásokként mi is végeztünk egyhetes társadalmi munkát: a Dísz tért a Várral összekötő részen kézzel szedegettük a köveket vagy téglákat, már nem emlékszem pontosan.
Mindenesetre a kép előterében látható szárny, amelyben a Budapesti Történeti Múzeum helyezkedik el, 1967-ben lett kész. A Galériát magába foglaló részt a hetvenes évek közepén nyitották meg, az Országos Széchényi Könyvtár pedig még a Magyar Nemzeti Múzeumban volt, amikor ez a kép készült. Csak 1985-re töltötték föl a 11 emeletnyi raktárrészt. A minden Magyarországgal kapcsolatba hozható nyomtatványt gyűjtő intézmény 80 kilométernyi polcán 2002-re már nem maradt hely, azóta kénytelen a nemzeti könyvtár külső raktárakat is igénybe venni.
Ha már nézegetni kezdtem ezt a – nyilván a Gellért-hegyről készített – felvételt, próbáltam kitotózni, melyik lehetett a kormányzósága alatt a várban lakó Horthy Miklós hálószobájának ablaka. Levélben kértem a könyvtárat, hogy mondják meg, de kiderült, hogy a könyvekben nincs erről teljesen pontos információ. A könyvtárosok Szarka Józsefné A Budavári Palotában születtem című, 2006-ban megjelent könyvében kutakodtak (a most 98 éves szerző apja a lóállomány és a királyi hintók felügyelője volt, férje pedig Horthy gépkocsivezetője). Lelőhely rovatunk szerzője, N. Kósa Judit pedig Megyery Ella: Budapesti noteszét (1937) nézte meg a kedvemért. Az ebből nyert információk alapján visszakereste a hely leírását a még jóval Horthy kormányzósága előtti időben megjelent, Vigand Rezső szerkesztette Budapesti útmutatóban (1909) is.
Eszerint a mai könyvtár első emeletén elhelyezkedő volt Hunyadi teremtől a most a történeti múzeumban lévő Szent István teremig terjedő részben, az utolsó Habsburgok idején az idegen uralkodók vendéglakosztályaiként szolgáló területen alakították ki a Horthy család és egyúttal a kormányzói kabinetirodák elhelyezésére hivatott helyiségeket. Ehhez csatlakozott az udvar felőli részén egy terasz, amelyen ünnepi alkalmakkor a kormányzó megjelent a nép előtt.
Még egyszer a képre pillantva, érdemes beleolvasni Megyery Ella könyvébe:
„Tovább sétálva, a Vár nemesen archaikus, néptelen utcácskáiba érünk, Budapest egyik legzárkózottabb, legelőkelőbb negyedébe, ahol a léptek is szordinósabban koppannak s ahol mintha még a biedermeier-kor emberei és erkölcsei élnének a kulcsra csukott, boltíves kapuk mögött. Mintha Wells időgépe lenne a sikló, amely a lármás Pestről ide felröpít, s századokat és századokat mennénk vissza a régvoltba, úgy sorakoznak itt egymás mellett az arisztokrata palotácskák, történelmi mágnásnevek viselőinek patinás családi fészkei, ünnepélyes komolysággal összebújva a csendben; nem egy közülük látta és túlélte a törökelőtti időket is. A tömör, vaskos portálék homlokzatán egy-egy ódon kőcímer őrzi a tradíciót, a múltat, s azt a bizonyos »Várhangulatot«, amely egy kicsit Nürnberg, egy kicsit San Miniato, egy kicsit a barokk Ó-Bécs. Mindenből valami s mégis egészen más, külön szín és levegő: budai Vár...
A Tárnok-utcán át a Szentháromság-térre érünk most, Buda egyik leghangulatosabb piazzájára, melynek közepén a XVIII. század eleji Szentháromság-oszlop emlékeztet IV. Károly koronázására s a magyar alkotmányra tett esküjére, amely ennek a barokk-obeliszknek lépcsőzetén történt. Az emlékművet egyébként a pestisjárványtól való megszabadulásának emlékére emelte Buda lakossága, épp úgy, ahogy a Mária-tér szép barokk Madonnáját is s egy másik Szentháromság-szobrot az óbudai Szentlélek-téren, amelyen ott áll borromei Szent Károly, nyakára hurkolt kötéllel és térdre hullva esedezik az angyal tartotta feszülethez az óbudaiak megmentéséért. A »fekete halál« ugyanis többször látogatta meg Budát s a könyörgő nép ellene főképpen borromei Szent Károly segítségét kérte.”
