Hogy fogadták Mundruczó filmjét Cannes-ban?

Óriási volt az érdeklődés péntek este a magyar versenyfilm, Mundruczó Kornél Szelíd teremtés - A Frankenstein-terv című alkotásának sajtóvetítésén a 63. cannes-i filmfesztiválon, amelyet az újságírók a díszbemutató előtt egy nappal tekinthettek meg.

A Fesztiválpalota ezer férőhelyes Debussy terme szinte teljesen megtelt: a 105 perces filmet feszült csendben nézték végig a sajtó képviselői. Az MTI által Cannes-ban megkérdezett kritikusok véleménye megoszlott a filmről.

Schubert Gusztáv, a Filmvilág főszerkesztője szerint a Szelíd teremtés az idei cannes-i versenyprogram "egyik legerősebb darabja". Véleménye szerint a 2010-es válogatásban nagyon sok tisztességes és izgalmas témájú film szerepel, de köztük igazán átütő erejű remekművet a magyar film előtt nem látott. A Mundruczó-film viszont a remekművekre jellemzően olyan kérdéseket vet fel - a katarzishoz elengedhetetlen provokatív módon -, amilyeneket a néző nem biztos, hogy magától végiggondolna - hangsúlyozta a kritikus. 

A Szelíd teremtés megfogalmazása szerint egy igazi művészfilm, ugyanakkor nagyon ritka módon a zsánerfilmek egyik nagy mítoszát, a Frankenstein-történetet dolgozza fel. Mundruczónál a sorozatgyilkos azonban a nagy amerikai zsánerfilmekkel ellentétben nem azért öl, mert bosszút akar állni valamiért, hanem azért, mert nem tud szeretni. Nem elvesztette ezt a képességét, hanem soha nem tanult meg szeretni, s a szeretethiány eleve szörnyet szül - mutatott rá Schubert.

Szerinte "egy iszonyú hideg filmről van szó": a szeretet ünnepén, Karácsonykor jelenik meg Frankenstein, a történet egy része alpesi tájakon játszódik, s Mundruczó nagyon pontosan mutatja meg, hogy a szereplői lelki életében totális az eljegesedés, amire katalizátorként világít rá Frankenstein érkezése. Egyik szereplő sem tud szeretni, és emiatt dobták el maguktól a "szelíd teremtést" - tette hozzá.

Az apanélküliség miatt tönkrement élet a kritikus szerint egyébként az egyik alaptémája az idei cannes-i válogatásnak. Mundruczó filmje mellett például a mexikói Alejandro Gonzalez Inarritu is ezt a kérdést feszegeti a Biutiful című alkotásában.

Gyenge Zsolt filmkritikus sem az idei versenyprogramhoz, sem Mundruczó eddigi filmjeihez képest nem érezte kiemelkedőnek a Szelíd teremtést. Meglátása szerint a hétköznapokra átültetett Frankenstein-adaptáció mellett a filmben megjelenik a hatvanas-hetvenes évek modernista rendezőire jellemző önreflexív kutatás: a film főszereplője egy filmrendező, aki filmjéhez válogat szereplőket. A negyvenedik percig megvan a feszültség, de attól kezdve a forgatókönyv túlságosan közelít az eredeti regényhez, és ettől kezdve elvész az az elrajzoltság, amely a film elejét izgalmassá tette - vélte Gyenge Zsolt.

David Robinson brit filmkritikus szerint "Mundruczó szokásához híven ismét óriási meglepetést csinált". A kritikus lenyűgözőnek tartja a film képi megoldásait, azt, ahogy a rendező Budapestet filmezi. Jean-Philipe Tessé francia kritikus viszont kifejezetten nem kedvelte a "művészfilmek akadémikusságát" Mundruczónál, de megjegyezte, hogy több kollegájának is nagyon tetszett a film.

Csákvári Géza, a lapunk kritikusa szerint a Szelíd teremtés "mérföldkő" Mundruczó pályafutásában, mert a rendező teljesen meg tudott újulni. Véleménye szerint a film középső része egy klasszikus Mundruczó-film, amelyben teljesen felismerhető a rendezőre jellemző sajátos világ és stílus. A film kezdő jelenete és a thriller-szál viszont új műfaji eszközök és stílusok felé való nyitást jeleznek a rendező részéről, aki már nemcsak a saját nyelvén, hanem univerzálisan szeretne beszélni. Erre a lépésre Csákvári szerint nagyon kevés magyar rendező képes. Megítélése szerint a film esélyes valamilyen díjra, de némi hátrányt jelenthet Mundruczó fiatal kora, és az a tény, hogy nagyon nagy nevek szerepelnek az idei válogatásban.

A Mary Shelley Frankenstein vagy a modern Prométheusz című világhírű klasszikus gótikus regénye nyomán készült film a teremtő ember és teremtménye története. A szeretet után sóvárgó, mégis kitaszított ember mítosza éled újra apa és fiú találkozásában: az intézetben felnőtt 17 éves Rudi (Frecska Rudolf) egy nap beállít egy lerobbant budapesti bérházban élő anyjához (Monori Lili), hogy megtudja, ki az apja. A lakásban egy rendező (Mundruczó Kornél) éppen szereplőválogatást tart, és azonnal magával ragadja a fiú ártatlansága. Az eredetileg jó szándékkal érkezett Rudi azonban ölni kezd, a rendező pedig rájön, hogy a szörny az ő fia.

A cannes-i filmfesztivál 19 alkotást bemutató hivatalos versenyprogramjának díjkiosztására vasárnap este kerül sor.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.