– Kerényi György találta ki, de a sors akarta így – mondja az eddig százhetvenhét adást megért rocktörténeti műsoráról Gellért. A felelős szerkesztő felidézi, hogy 2010. június ötödikén indult a program, először 26 percben, ami 30-ra hízott, s az akkori adófőszerkesztő, illetve a rádió vezetői gondolták úgy, hogy az addig többnyire közéleti műsorokban részt vállaló rádiósnak jól állna ez a szerep. A címet készen kapta, egyebekben viszont teljesen szabad kezet adtak neki, a műsor arculatának, hangvételének kialakításában, szerkezetének felépítésében is teljes szabadságot élvezett, csak az volt a lényeg, hogy a magyar beat és rock legfontosabb szereplőiről szóljon, még csak nem is okvetlenül kronológiai sorrendben.

A Metró klub a hazai beat első fellegvára, a Sziget pedig a jelen legnagyobb zenei gyűjtőhelye, a kettő közé pedig szinte bármi elfér, aminek köze van a magyar könnyűzenéhez. Az Ifjúsági Park 1961-es megnyílásával indult a műsor, azóta pedig a zenei világ legfontosabb szereplői szólaltak meg Gellért András műsorában, aki egyébként „gondosan eltemeti” rajongásait, amikor témát és alanyokat keres a következő etaphoz, de azt azért elárulja: ő maga Stan Getzért és Bachért van oda leginkább. A hallgató tudhatja, mert a szó legpozitívabb értelmében érezni is lehet, hogy nem zenei szakíró szerkeszti-vezeti ezeket az adásokat.

Így aztán kevesebbet hallunk lemezkoncepciókról, technikai részletekről, a stúdiómunka körülményeiről, inkább az ember arcéle válik láthatóvá a műsor nyomán. Azt mondja, szándékosan helyezi a megszólaltatottak személyiségére, egyéniségére a hangsúlyt, mivel úgy érzi, a mai magyar könnyűzenei újságírásból a valódi portrék hiányoznak leginkább. Nem az érdekli, hogyan készül egy lemez – a készítők foglalkoztatják.

A Syriusból egyébként sorozat lett, Orszáczky Jackie-ről és Rádulyról is külön műsort készített – előbbi véletlenül jött össze... Ezt a munkát különösen élvezte, de a Kovács Katiról, Szabó Gáborról szóló műsor készítését, illetve a Cseh Tamással készült, valószínűleg utolsó rádióinterjút is a sorozat legjobban sikerült darabjai között tartja számon. A legszórakoztatóbb felvétel és utómunka a Bizottsághoz kapcsolódik, Wahorn, Kokó és feLugossy gondoskodott róla, hogy szem ne maradjon szárazon. És ha már az elején említettük Miles Davist, az is kiderült ebből az összeállításból, hogy az öreg trombitás eF Zámbó kertjében járt. Gellért nemrég járt Pozsonyban, Andreas Váradyról készített műsort, egy háromnegyed évvel ezelőtti telefoninterjú után, így most komplett adás lesz a 17 éves szlovákiai magyar roma srác apropóján, akinek családja mindent feltett egy lapra, hogy a tehetség karrierje elindulhasson. Most George Bensonnal játszik, Quincy Jones a producere, vezető szaklapok írnak róla, szóval, lehet, hogy valami tényleg...

Kérdés: mikor érhet véget egy ilyen hosszú adásfolyam, hiszen előbb-utóbb elfogynak a legendák – gondolnánk. Gellért azt mondja, amíg talál emberi történeteket a zene mögött, biztosan tart majd a műsor, ráadásul időközben megnőtt A Metró klubtól a Szigetig presztízse: most már előfordul, hogy a zenészek maguk jelentkeznek.

A műsor archívuma a Magyar Rádió honlapján meghallgatható. www.mediaklikk.hu/mediatar