A Magyar Fotográfusok Házában (Mai  Manó Ház) hétfőtől látható
a Camera obscura - kortárs sötét szobák címet viselő kiállítás, mely a közelmúltban meghirdetett Camera Obscura fotópályázatra  érkezett alkotásokból áll - mondta el Kőrösi  Orsolya, a Magyar Fotográfusok Háza ügyvezető igazgatója a  tárlatvezetéssel egybekötött sajtótájékoztatón.

A camera obscurát, a sötétkamrát tartják a fényképezés ősének. A  zárt doboz egyik oldalán vágott lyukkal szemben homályos üveget  helyeztek el, amelyen fordított állású kép keletkezett. A kép  rögzítésére először a francia Joseph Nicefore Niépce volt képes, aki  a kamera képét fényre keményedő bitumennel bevont üveglapra  vetítette és fixálta - igaz, ötnapos (később már "csak" 8-10 órás) exponálási idővel.

Unicumos üveggtől kezdve át az emberi szájig a legkülönfélébb  dolgokból készítettek művészek camera obscurát. "A camera obscura maga a nagybetűs fotográfia, és manapság,  mikor már lényegében bármivel lehet fényképet készíteni egy fajta  menekülési útvonal is egyben" - jegyezte meg Teleki Balázs, Balogh  Rudolf-díjas fotográfus, a kiállítás kurátora.

A január 4-ig látható tárlat mellett több, a camera obscurához  kapcsolódó programnak is otthont ad a főváros: Budapest két pontján  állítottak fel szobaméretű, egyszerre több látogatót is befogadó  camera obscurákat - az elsötétített építményekbe csak egy-egy apró  lyukon keresztül jut be a fény, amely a házikók belső falára vetülve  a környéken közlekedő járókelőket mutatja fejjel lefelé. A szabadtéri camera obscurák mellett beltéri lyukkamerák is  láthatók a város különböző pontjain, és hétvégenként egy camera  obscurává alakított busz is járja majd Budapest utcáit a város  forgatagát a feje tetejére állítva mutatva be a rajta tartózkodóknak.

A Mai Manó Ház mellett a Millenáris és a Feltételes Megálló  Galéria is a témához kapcsolódó tárlatoknak ad otthont - utóbbiban a  camera obscura alkotótáborban készült munkák láthatóak.