Mészáros Márta, a grémium elnöke érdekes kirándulásnak nevezte az elmúlt egy év filmtermésének szemlézését. Az országról, illetve a magyarság arcáról, létéről szóló alkotásokat kedveli, ezért az elsőfilmesek munkáival kapcsolatban utalt arra, hogy sok tehetséges megnyilvánulást láthatott ugyan, ám a fiatalos lázadás ezekben a filmekben csak felszínesen mutatkozott meg. A magyar társadalom számos problémával küzd, de ezeket nem dolgozzák föl a vásznon, pedig fontos lenne, hogy továbbgondolják a rendezők és forgatókönyvírók azt, hogy társadalmunkban valami nem egészséges zajlik - hangsúlyozta a rendezőnő.

Zsigmond Vilmos a digitális képek dicséretén túl a magyar forgatókönyv fejlődéséről is beszélt. A filmek sokkal jobbak, mint néhány éve, és dicséret illeti azokat az operatőröket, akik a jelenleg érezhető tendencia ellenére nem rángatják folyamatosan a kamerát, hanem bíznak a tartalom hatásában. Ezzel kapcsolatban utalt arra is, hogy kevés pénzből is lehet igazán jó filmet forgatni, ezekben legalább nem a látvány, hanem a mondandó válik hangsúlyossá. Egyébként is a szerzői filmekkel híresült el a világban a magyar film - tette hozzá az operatőr.

Hartyándi Jenő szerint az idei szemlén látott munkák az utolsó békeidős alkotások. Nem lehet most még tudni, hogyan csapódik majd le a jelenlegi helyzet az új filmekben. Lehet, hogy a filmtermés lesz kisebb, de az is, hogy más tartalmat, új problémákat dolgoznak majd fel az új munkákban - magyarázta a fesztiváligazgató.

Tolvaly Ferenc beszélt arról, hogy a zsűri úgy igyekezett kiválasztani a legjobbakat, hogy díjaival példát és irányt mutassanak, majd Ragály Elemér megkezdte az egyes filmek értékelését. A zsűritagok ezután ismertették a 18 versenybe került munka negatív és pozitív megoldásait.

A díjazottakat az este 7 órakor kezdődő záróünnepségen hirdetik ki a Budapest Kongresszusi Központban.