„Azok a kutatók, akik a háború előtti kiállítások katalógusait, a visszaemlékezéseket, a gyűjtői és műkereskedői levelezéseket stb. tanulmányozták, annyit tudnak megállapítani, hogy ezek a tárgyak egykor Herzog Mór Lipót báró gyűjteményébe tartoztak – mondja a főigazgató. – A gyűjtő azonban 1934-ben meghalt, és attól kezdve elvileg bármely tárgy bármely rokonhoz, leszármazotthoz elkerülhetett, bármikor elidegeníthették, kivihették az országból. Az a legvalószínűbb, hogy vagy a harmincas években, vagy a háború idején az üldözöttek közé tartozó családtagok e viszonylag mobil tárgyakat szerencsésen kivitték magukkal külföldre, és az így együtt maradó tárgycsoportot adta el nemrég az egyik örökös az amerikai műkincspiacon."

A Herzog-örökösök tehát ezeket a kincseket nem fogják visszakövetelni, már csak azért sem, mert az övék volt egészen mostanáig, ők az eladók. A néhány éve a Christie's árverésén felbukkant darabokról a tudósok azt hitték, hogy már rég elpusztultak, vagy sosem kerülnek elő.

„Ha a SEUSO-kincs megszerzésétől eltekintünk, akkor azt mondhatjuk: olyan nagyságrendű és jelentőségű beszerzés volt ez, amely nagyon ritka még a nemzet legöregebb és legnagyobb múzeumának életében is – mondta kérdésünkre Csorba László. – Hadd említsem meg hálával Megyesy Jenő miniszterelnöki főtanácsadó nevét, aki fölhívta a kormányzati tényezők figyelmét erre a kincsre. De hálásak lehetünk a kormánynak, hogy a vásárlási döntést meghozta és mindazoknak, akik segítettek e döntés megvalósításában."

Az főigazgató azonban nem árulta el a vételárat, pontosabban azt közölte, mivel nem a múzeum vásárolt, így sem a megszerzés részleteit, sem az árat nem ismeri. Vagyonkezelésükbe miniszteri kijelölés alapján, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. közvetítésével kerültek a kincsek, tudtuk meg.

A kiállított tárgyak között elsősorban a dél-erdélyi szász városok, Brassó és Nagyszeben mestereinek jegyeit lehet felfedezni. Főleg világi ezüstmunkák: poharak, kannák és serlegek, valamint ékszerek és övek. Egyebek mellett megtekinthető még a brassói Michael Schelling által készített nagyméretű, zenélő angyalok alakjával díszített fedeles kanna, egy zománcdíszes függő és öv, a szász asszonyok és lányok jellegzetes ékszereként ismert tekintélyes méretű mellbogár, valamint egy kitűnő állapotban fennmaradt forgó, vagyis toll-tok, amely a magyar szabású férfiviselet, a prémes süveg jellegzetes kiegészítője volt.