Érték, élmény, ember, emlék a piros oszlopokon A szerző felvétele

A Néprajzi Múzeum főbejárati hat oszlopából a középső négyen pirosba csomagolva függőlegesen négy mágikus szó olvasható március 5-e óta. Ez lenne állítólag a múzeum új ruhája.

Engedjem szabadjára általános karcosságomat, vagy maradjak a hűvös tudósító pózában? A múzeum új ruhája projekt azt vetítette előre, hogy a Néprajzi Múzeumban új küldetésnyilatkozat született, ami pedig stílusváltással jár együtt. Azonban a változás mindössze négy szóból áll: érték, élmény, ember, emlék. Az alapjáraton eléggé üresen csengő szavak, a kezdőbetűs alliterációs próbálkozás ellenére egyszerű szómágiának tűnnek – a hely szellemének megfelelően, mondhatnám akár ráolvasásnak is.

A tágabb összefüggést tekintve fölmerül a kérdés: mi itt az újdonság az eddigiekhez képest? Az, hogy érték, élmény, ember, emlék? Eddig talán az ellenkezője volt: értéktelen, élmény nélküli, satöbbi? Aligha. A földszinten egy teljesen hétköznapi kiállítást láthatunk az erdélyi Fekete-Körös völgyéről, amely a Nagyváradtól délkeletre található folyóvölgy jó száz évvel ezelőtti állapotait mutatja be úgy, ahogy eddig is megszoktuk. A múzeum kommunikációs ügynökség segítségét kérte a ráncfelvarráshoz, ennek része volt az állítólagos stílusváltás mellett a küldetésnyilatkozat közzététele is.

Ez különös hangsúlyt fektet a társadalmiságra, a kultúrák és identitások sokszínűségének bemutatására, megértésére és elfogadására. Tudomásunk szerint ez sem hoz változást, eddig is ezek szellemében működött a múzeum. Ami pedig a tágabb kontextust illeti: miközben ezt a régi múzeumot időről időre ki akarják költöztetni a Kúria egykori épületéből (azt a ruhát sem rá szabták), azalatt színekbe és feliratokba öltözteti az oszlopait, amelyeket a Kossuth téri építkezések miatt alig látni.

És ma már tudjuk azt is, hogy lesz múzeumnegyed a Városligetben, és annak az Ajtósi Dürer sori sarkán áll majd az új Néprajzi ezután megtervezendő épülete, ahová majd új stílus, és ezek szerint új küldetésnyilatkozat is kell. A város közepén álló, rendkívül tekintélyes és reprezentatív épületről egy külföldi alig hinné, hogy egy etnográfiai múzeum. A bombasztikus feliratok természetesen magyarul olvashatók a piros oszlopokon, csak a két szélső fehér oszlop egyikén szerepel angolul is a múzeum neve. A középső oszlopok közé széles molinókat feszítettek – ez már végre a vizuális kommunikáció terepe.