Halfogás a város közepén

Mindig változnak a kiváltságosok. Úttörőkoromban azt tanultuk, hogy korábban a Margit-szigetre csakis úrigyerekek juthattak el a szüleikkel, akik meg tudták fizetni a belépőt. De a proletárállam mindenki számára lehetővé tette a szigeti sétát.

Ez még mindig így van, de azt már nem hiszem, hogy az Állatkertbe is eljuthat az összes gyerek, aki szeretne. Még egy vasárnapi séta a budai hegyekben sem olcsó mulatság nyáron, amikor amúgy nem érdemes tanulóbérletet váltani. (Plusz perec, kóla, szülői sör. Virsliről ne is beszéljünk!)

Ma is vannak kiválasztottaknak elérhető lehetőségek, pozíciók, amelyek nem a pénzzel függnek össze – hajjaj, csak győzzünk írni róluk! –, ahogy a szocializmus idejének is megvoltak a kiváltságosai.

De azért: el tudjuk ezt képzelni?! A Csepel Autógyár 2. számú Gyára Horgász Egyesület tagjai foghattak csak halat a budai belvárosban lévő Feneketlen-tóban! A gyermekek pedig nem dobhatták be a horgukat, mert ez megtiltotta a Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Minisztérium előző évi 18. számú rendelete.

Mennyit nevetnénk ezen, ha nem tudnánk, hogy hol mindenütt jutottak nemrég például egy dél-alföldi cég körébe tartozó ismerősök mindenféle jól hasznosítható jogokhoz. Ha olvassák ezt a cikket, talán még ehhez is kedvük támad, és hamarosan az ő horgászjogukat hirdeti egy kerítésen a tábla.

Mert már úgy három éve nem szabad halat fogni az egyhektáros tóban. Azelőtt 200 forintos napijeggyel lehetett horgászni, és a Feneketlen-tavi H. E. ennek megfelelően még 2006-ban is telepített három mázsa pontyot és ugyanannyi keszeget. Biztosan nagyra nőttek azóta, mert a sétálók mázsaszám dobálják a kenyeret a vízbe. Ennek nagy részét a tőkésrécék zabálják föl, de jut a halaknak, teknősöknek és békáknak is. Aztán állítólag jár ide sirály, tengelic, zöldike. Kotlik vízityúk is, naná, hogy idetéved vércse és karvaly is, ha van mire vadászni.

És mindez azért, mert 1877-ben az itt álló téglagyár gödréből a munkások nagy ijedelmére felszínre tört a víz, és elfoglalta magának a helyet.

Jó mély a tó, négy-öt méterre van a feneke. Szerencsére meghagyták, ahogy volt, és miközben köré épült a város, itt egy kis természetes környezet maradt hűsölésre, üldögélésre. Néha baj van vele: a nyolcvanas években pusztultak a halak, akkor vízforgatót építettek bele; néhány éve – állítólag a négyes metró építése miatt – kezdett elszökni a víz, de a metró még meg sem épült, a vízszintet az esők már az eredetire állították vissza.

A tóval tehát mostanában minden rendben van, a mellé épült tizenkét pályát is használják a Park Tenisz Klub tagjai. A néhány lépésnyire a fák közt megbújó – pedig 2200 személyes nézőterű! – Budai Park Színpadot viszont megölte az idő. Nyolc éve nincs benne előadás, aminek a környék lakói állítólag örülnek, mert dübörgő rock volt a jellemző műfaja.

A Csepel autógyáriak pedig néha sétálnak egy kicsit erre, és mutogatják unokáiknak, hol fogtak méretes pontyot, csalinak csontit használva, fenekezéssel.

Feneketlen tó
07.21. Feneketlen tó, foto bánhalmi jános készült 1982.10.28
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.