A páros már több mint 30 országot hódított meg szenzációs darabjaival, de Magyarországon most járnak először. A brit The Guardian tánckritikusa így nyilatkozott a hazánkba látogató koreográfusról: „Ha Einstein foglalkozott volna tánccal, a végeredmény valami olyasmi lehetett volna, mint Jonathan Burrows munkája."

Burrows táncos karrierjét a londoni Royal Balletben kezdte, az évek során dolgozott Sylvie Guillemmel, a híres francia balett-táncossal, és az amerikai William Forsythe-tal is. Jelenleg az Anne Theresa De Keersmaeker vezette PARTS-iskolában oktat, Matteo Fargionnal együtt.

Matteo Burrows 1988-ban alapított társulatának több produkciójához is szerzett már zenét, majd 2002-ben úgy döntöttek, kellene valami kettejükre fókuszáló projekt is. „Mivel korábban mindig én voltam a főnök, megbízva Matteot a számunkra szükséges zenék megírásával, úgy döntöttünk, hogy ez alkalommal egyenlően szeretnénk kivenni a részünket a munkából." - nyilatkozta 2003-ban a CrirticalDance.com-nak. Így született meg 2002-es darabjuk, melyet ma este láthat a nagyérdemű a Trafóban. A Both Sitting Duet című előadás rendkívül egyszerű darab, de könnyen magával ragadja az embert légies, könnyed mozdulataival: a két középkorú férfi nyugodtan üldögél a színpadon, s csupán kifinomult kéz- és lábmozdulataikkal kommunikálnak. A Bessie-díjat nyert előadásban laza elegancia párosul humorral és dinamikával.

Október 13-án a Burrows-Fargion trilógia másik darabjához lesz szerencsénk. A Speaking Dance egy zeneszerző és egy táncos meglehetősen szokatlan párbeszéde zenéről és táncról, nem meglepő módon. A helyzet végtelenül szórakoztató, ahogy a két művész bravúrosan vegyíti a különböző mozgásművészeti és zenei motívumokat, és verbális és nem verbális eszközöket, miközben arra keresik a választ, mi is a zene, s mi maga a tánc, s mégis mi köze e két dolognak egymáshoz.

Matteo Fargion és Jonathan Burrows, Fotó: Herman Sorgeloos,