Az óvatos gazdasági és kulturális „reformtörekvések” sorába illeszkedett a népi írói mozgalom második-harmadik generációjának fórumaként megszülető tábor megszervezése is, amelynek legfontosabb támogatója a kommunistákhoz közeli népi íróként induló, ekkoriban az Írószövetség elnökeként, a Hazafias Népfront alelnökeként és az Elnöki Tanács tagjaként tevékeny Darvas József volt.

Az első közösen megbeszélt téma a magyar vidék irodalmi hagyománya volt, és mindvégig irodalom és társadalom kölcsönhatása állt a résztvevők érdeklődésének homlokterében, a népi mozgalom hagyományainak szellemében, már a rendszerváltás előtti, erősen korlátozott nyilvánosság idejében is: a vidék elnéptelenedésével fenyegető városiasodás és iparosodás problémája, az ehhez kapcsolódó szociografikus célok. Később a népieket főleg az idős Illyés Gyula hatására egyre jobban foglalkoztatták a határokon túli magyar kisebbségek súlyosan veszélyeztetett egyéni és kollektív jogai, elsősorban a Ceausescu nacionálbolsevik rémuralma alatti Romániában.

A tábor alapítványi formában működött tovább a rendszerváltást követően. A népi gondolat képviselői gyorsan csalódottá váltak, amikor szembesültek azzal, hogy az irodalom társadalmi státusza megváltozott, az írók presztízse jóformán elenyészett, és a plurális demokrácia viszonyai között az ő elképzelésük a „magyar megmaradásról” csak egy a versengő gondolatok között.

A kellemes együttlét összehozza a résztvevőket (2014) tokajiirotabor.hu

A második Orbán-kormány megalakulása után az írótábor évi felhívásainak egyikén-másikán érződött némi revánsvágy, a 2012-es viszonylag komoly botrányt is kavart: a „kommunisták” által továbbra is elnyomott, üldözött írók rehabilitálását, az irodalmi kánon szinte nyíltan politikai alapú átrendezését követelte. A következő évben a táborban elhangzottakról beszámolva Csontos János publicista adott hangot a Magyar Nemzet hasábjain azon feltevésnek, hogy Esterházyt és Nádast („az új, posztmodern irodalom üdvöskéit”) Aczél György a Kilencek nevű költői csoport ellehetetlenítésére használhatta fel nevezettek tudtával és beleegyezésével.

A tavalyi esemény pedig elsősorban a rendszeresen, lelkesen részt vevő Kukorelly Endre leütése miatt került be a hírekbe (nála évtizedekkel fiatalabb kollégája támadta meg).

Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a tábor megújítására utaló próbálkozások is észlelhetőek: a közelmúltig részt vett a tábornak helyt adó megyeszékhely folyóirata, a Műút, amely jelenleg talán a legfontosabb magyar irodalmi periodika. Lecsábították magukkal az utóbbi évek során a tavaly elhunyt Borbély Szilárdot, Csobánka Zsuzsát, Kemény Lilit és másokat. A 2012-es felhívást élesen kritizáló Schein Gábort a következő évben szintén meghívták előadni. Az idei –meglehetősen tág – témamegjelölés: a nemzeti kultúra a globális átalakulás korszakában.