Rada Bálint, Botos Éva, Cserna Antal és Papp János – valódi színészek fiktív színdarabban Reviczky Zsolt

A Broadway felett az ég című darabban semmi nem úgy történik, ahogy egy musicalnél megszokta a néző, mégis a műfaj minden ismertetőjegye megjelenik. A történetbeli Pesti Broadway Színháznak 1200 nézője van, és ezt a színészek el is játsszák a 180 nézőt befogadó Centrál kisszínpadán.

Nincs parádés díszlet, nyalka táncosok vagy csillogó flitter. A lézerről, a projektorról és a három löket szárazjégről is csak beszélnek, de elég gyakran ahhoz, hogy egy pillanatra se hiányozzon. Mindezek mellett maradt a szórakoztató előadás bevált zenei, dramaturgiai szabályrendszere, erre kényesen ügyelt a három szerző, az író Kiss Márton és Baráthy György meg a zeneszerző Darvas Ferenc. Azt mesélik, tulajdonképpen szétrabolták a musical- és az operettirodalmat. Egyetlen hangot sem vettek át, csak olyan szövegsorokat emeltek ki, amelyeket minden néző azonosítani tud.

Téved, aki azt gondolja, Baráthy és a produkciót rendező Kiss Márton gyűlöli a musicalt. Tinédzserkorukban imádták, hiszen egy-egy ilyen darabban benne van a világ összes fájdalma, konfliktusa. A leegyszerűsítő bugyuta történetek húsz évvel később azonban már roppant viccesek, és táptalajt adnak egy gyilkos humorú musicalnek. A zongoránál Darvas Ferenc ül, ő az egyszemélyes zenekar, a próba közepén Csák Péter váltja le. Korábban három-négy tagú kamaraegyüttesben gondolkodtak Kissék, de aztán lebeszélte őket erről a zeneszerző, mivel a zongora – némi fantáziával – meg tudja teremteni a zenekar illúzióját.

A nézőtér szélén Papp János hatalmas zászlóval várja, hogy elinduljon a lejáró próba. Borbás Gabi és Szilágyi Csenge a nézőtérről lép majd színpadra. A színház primadonnáját, Mesés Emesét (Botos Éva) és Krisztyán Tódort (Cserna Antal) látjuk a nyitóképben, ahogy Bánk bán és Gertrudis nagyjelenetét Erkel-mentesen énekli. A Pesti Broadway épp a Róza és Mór című musicalkölteményt adja 5013. alkalommal. Közbelép a Táncsicsot adó Vitéz Lónyay Wéber Andor (Papp János) és Jókaiként Lónyay Rajmund (Rada Bálint).

Van itt minden, mint a búcsúban. Pillanatok alatt körvonalazódnak a társulaton belüli viszonyok, ki az irányító, ki felel meg neki, és ki van kiszolgáltatva. A Tanár úrként emlegetett direktor, a színésznővé avanzsált direktorné, az igazgató fia mint bonviván, az árva öltöztető és az alkoholizmusba forduló negyvenes primadonna, aki a direktori szobában mindig kapható pár perc szexre. A társulat életébe beszüremlik a mindennapi valóság szólamokkal, közhelyekkel, magyar anyákkal, „rohanó, agymosott, értékvesztett világgal”, „a kultúra még megmaradt bástyáival”, „a musical templomával”, a színpadon születő csodával.

Az antimusical nem kíméli a nézőket, akik a rajongott színészért készek bármit megtenni. És azokat a fanatikusokat sem, akik odaállnak egy politikai ideológia mellé, és emberéletet követelnek teljesen értelmetlen ügyekért – teszi hozzá Baráthy. De a darabban nincs aktuálpolitika.

A Pesti Broadway Színház fiktív társulat, a szerzőknek nem céljuk, hogy bárkit megsértsenek. Várják a musicalrajongókat és a musicalszínházak tagjait. Akinek nem inge, úgysem veszi magára.